Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Miniszter úr! A Kereskedelmi és Hitelbank, illetve az ABN Amro Bank 1999. évi veszteségei után is fenntartja azt a véleményét, hogy erős bankrendszerünk van? Mi a véleménye a két bank 18 milliárdos v... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
308 miniszter úr majdani tevékenysége alatt, ha kérhetnénk, az érdekvédelmi és érintett szerveket előbb kellene a rendelet kidolgozásába belevonni, reméljük, hogy ön ennek egyik elfogadója lesz. (14.40) Nagyon örülök annak, ami engem zavart, hogy ha egy problémát hozott meg a kormány, mondjuk így, akkor nem takargatja, vagy nem hazugságokkal fedezi azt, amire az elm últ ciklusban sajnos volt példa, hanem felvállalja, hogy kérem szépen, valószínűleg hibáztunk, ezt pedig most meg kell változtatnunk. Örülök annak, hogy egy polgári kormány rá jellemzően ezen utóbbi utat választja, amikor nyilvánosan felvállalja, hogy módo sítani kell a már meghozott rendeletet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Egyperces viszontválasz illeti a miniszter urat. (Dr. Matolcsy György: Nem kívánok reagálni.) Nem kíván élni vele. Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Miniszter úr! A Kereskedelmi és Hitelbank, illetve az ABN Amro Bank 1999. évi veszteségei után is fenntartja azt a véleményét, hogy erős bankrendszerünk van? Mi a véleménye a két bank 18 milliár dos veszteségéről?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Lentner Csaba, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: "Miniszter úr! A Kereskedelmi és Hitelbank, illetve az ABN Amro Bank 1999. évi veszteségei után is fenntartja azt a vélem ényét, hogy erős bankrendszerünk van? Mi a véleménye a két bank 18 milliárdos veszteségéről?" A miniszter úr távollétében - ha a képviselő úr elfogadja - az államtitkár úr válaszol. (Dr. Lentner Csaba: Elfogadom.) Megadom a szót. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Ház! A Kereskedelmi és Hitelbank csődtől való megmentése érdekében a magyar állam a kilencvenes évek elején 56 milliárd forint állami konszolidációt hajtott végre. Ez a megerősített és most már privatizált bank most, 1999ben 8 milliárd forint ves zteséget halmozott fel. Egy másik bank kapcsán - a Magyar Hitelbank esetében - szabadjon elmondanom, hogy a privatizációját megelőzően 1,5 milliárd dollárnak megfelelő állami konszolidációt hajtottak végre, és a holland tulajdonos által fizetett privatizác iós ellenérték pedig ennek mindössze csak az 5 százalékát érte el. Tavaly szeptember 28án egy, a Magyar Hitelbank állami konszolidációjának és privatizációjának etikusságát firtató azonnali kérdésemre Járai úr azt válaszolta, hogy "A magyar kereskedelmi b ankok ma KözépEurópa legerősebb bankjai, jól működnek". Ehhez képest a Magyar Hitelbankból lett ABN Amro Bank '99ben 10 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A Magyar Hitelbankot privatizáló hollandus ABN Amro Bank erőssége azonban megmutatkozik val amiben. Például abban, hogy a pécsi Mizo Baranyatej Rt. lejáró hiteleit az Amszterdamban székelő hitelcenzúrabizottság nem hosszabbította meg. 1999 szeptemberéig 2,8 milliárdos hitelszintről 1,5 millió forintra csökkentették le a hitelek állományát a magy ar cégtulajdonosok és a tejtermelők megfojtása érdekében, piacszerző lehetőséget biztosítva ezzel a magyar piacon terjeszkedő holland tejipari cégeknek. Természetesen ebben rásegített az ugyancsak uniós Bank Austria Creditanstalt és Surányi György egykori bankja, a Középeurópai Hitelbank. Erősek ezek a multibankok, de nem a magyar vállalkozó és paraszt érdekében, hanem ellenében. Mi a véleménye ezekről az államtitkár úrnak? (Taps a MIÉP soraiban.)
