Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. február 1 (114. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
291 15,6 milliárd forint az, amit az egyházak tevékenységének támogatására a költségvetés biztosított, és szeretném az Országgyűlésnek jelenteni, ho gy a 15,6 milliárd forinttal fillérre pontosan, korrektül elszámoltak. Ezek az elszámolások a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában nyilvántartottak, bármikor ellenőrizhetők, mint ahogy az Állami Számvevőszék egyébként ezeknek a pénzeknek a felhaszná lását ellenőrzi is. A másik részről, ami a kormány és a történelmi egyházak között létrejött járadékszerződésből adódó pénzfelhasználást jelenti, bár ebben nincs elszámolási kötelezettségük, az egyházak mégis elszámolnak; nemcsak a kormányzat felé, hanem a Központi Statisztikai Hivatal felé is folyamatos adatszolgáltatással vannak. Sem ennek a kormánynak a működése alatt, sem az előző kormányok működése alatt a költségvetési források felhasználásában soha semmilyen probléma nem volt felfedezhető. (13.40) Am i a világos helyzetet illeti, amit a frakcióvezetőhelyettes úr a kormány számára feladatként előírt, illetve ennek megteremtése: a helyzet teljesen világos, a magyar törvények világosan rendezik az egyházak gazdálkodását, tájékoztatási kötelezettségét, az egyházakkal kapcsolatos vizsgálatokat - a törvények, a hatásköri jogszabályok ezeket világosan rendezik. Nincs olyan helyzet, amely bármilyen tekintetben azoknak az egyházaknak a tevékenységében problémaként felvethető lenne, amelyekkel a Magyar Köztársas ág kormánya Magyarország nevében szerződést kötött, legyen az bármely kormány egyébiránt. Tehát ilyen értelemben nincs tennivalónk a helyzet tisztázásában, a helyzet tiszta és világos, csak azok számára nem világos, csak azok számára nem tiszta, akik nem a karják ezt a jelenlegi helyzetet tudomásul venni, nem akarják az egyházak egyébként hitéleten túli tevékenységét elismerni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP képviselője: "Prognózisok" címmel. Megadom a szót. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mostanában öröm nézni a gazdaság állapotáról sz óló statisztikai adatokat. Ha megnézzük ezeket az adatokat, akkor azt látjuk benne, hogy 1995öt követően, amikor a pénzügyi stabilizációt megvalósítottuk, valóságos aranykor alakult ki az elmúlt háromnégy évben. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ennek az a ranykornak a legfőbb jellemzője az, hogy komoly gazdasági növekedés és pénzügyi egyensúly évtizedek óta először jellemzi a Magyar Köztársaság gazdaságát. Utoljára ilyen gazdasági növekedés a hetvenes években volt, ennek következménye viszont, mint arra jól emlékszünk, egy súlyos eladósodás volt. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi kilátások kedvezőek, a számunkra meghatározó piacokon az európai konjunktúra tartósan fennmaradhat, ezek a kilátások tulajdonképpen évekre előrevetítve is kedvezőek. Ennek követke ztében 1997 óta a reálbérek is növekedtek. Mégis, az országban járva azt tapasztaljuk, hogy az emberek ezt az aranykort nem érzékelik. És nemcsak azért nem érzékelik, mert a gazdasági növekedést önmagában természetesen nem lehet megenni, hanem azért is, me rt ezek a kedvező adatok, statisztikai számok súlyos belső feszültségeket tartalmaznak. Mert igaz, hogy az elmúlt évben 2,5 százalékkal nőtt a reálkereset, ugyanakkor a társadalom nagy csoportjai és ágazatai körében a nettó reálkeresetek csökkentek. Csak a teljesség igénye nélkül ilyen ágazatok: az építőipar, a kereskedelem, a nyomdai tevékenység, és a közszférában dolgozók jelentős csoportjai is ebbe a körbe tartoznak, sajnos. A kedvező tendenciák mellett rá kell mutatnunk arra is, hogy a regionális különb ségek Magyarországon változatlanul igen nagyok. Ezért is hiba, hogy a kormány, amikor pénzügyi
