Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
29 előterjesztést tettem a strasbourgi emberijogvédő szervek előtti eljárások megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről, az Európa i Emberi Jogi Bíróság ugyanis már több ügyben elmarasztalta Magyarországot késedelmes bírósági ügyintézések miatt. Javaslatunknak megfelelően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács '99. decemberi ülésén elrendelte - az időközben kidolgozott szempontok ala pján - az 1997. december 1. napja előtt érkezett, tehát a két éven túli ügyek folyamatos vizsgálatát. A megyei bíróságok elnökei ezzel kapcsolatban négyhavonként jelentéstételre kötelesek. Az igazgatási vizsgálat mellett sor került a kollégiumvezetők felké résére is. E vezetők az egy, illetve két éven túli ügyekben szakmai szempontokból is megvizsgálják, hogy a befejezett peres ügyekben a bírák mindent megtetteke azért, hogy az ügyet ésszerű határidőben intézzék el, hogy objektív vagy szubjektív oka vane a nnak, hogy az ügyek elhúzódtak. Elismerem azt, hogy egy új szervezetről van szó, amelynek előbb ki kellett alakítania saját működésének szervezeti, személyi és tárgyi kereteit. Ennek ellenére talán jobban kellett volna élni azokkal az igazgatási jogosítván yokkal, amelyek a bírósági munka időszerűségének ellenőrzését, folyamatos figyelemmel kísérését szolgálták és szolgálják. Ezeket a kérdéseket a tanácsnak kiemelten kell kezelnie, és a vizsgálatok által feltárt mulasztások törvényes következményeit is érvén yesíteni kell. A tájékoztató - adatokkal alátámasztva - ismerteti a bíróságok létszámhelyzetét és személyzeti kérdéseit. Az utóbbiakat illetően mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, szeretném megosztani tapasztalataimat az Országgyűléssel. Kö zelebbről arra utalnék, hogy a bírósági utánpótláshoz megfelelő a merítési lehetőség, vagyis többszörös a túljelentkezés. Mindez örvendetes, és bizonnyal a bírói pálya anyagi és erkölcsi megbecsülésével is összhangban áll; egyúttal meggyőző válasz azoknak, akik még mindig a bírói javadalmazás és tekintély valamiféle relatív lemaradását emlegetik. Tudomást kell vennünk az e téren a rendszerváltozás óta lezajlott korszakos változásról. Ma már a bírói, de a fogalmazóvá történő kinevezésnél is a legjobb eredmén nyel végzett és legképzettebb pályázók közül lehet választani - erre utal maga a tájékoztató is , és rendkívül örvendetes az az adat- és számsor is, amelyet az elnök úr a nyelvtudással kapcsolatban ismertetett velünk. Véleményem szerint azonban a bírói ál láshelyekre kiírt pályázatok elbírálása során az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem tart kellő mértékben szem előtt egy bizonyos előnyt: ez az előny abból származhatna, hogy a hosszú gyakorlatot szerzett, elméletileg is jól képzett jogászok tapasztal atai a bírói munkában is jól hasznosíthatók. Több teret kell tehát adni a más jogi pályákról átjelentkezőknek, különösen, ha azok ott már igen nagy tapasztalattal és eredményesen bizonyítottak. (Dr. Világosi Gábor helyét a jegyzői székben Kapronczi Mihál y foglalja el.) A tájékoztató a bírósági létszámhelyzet körében említi a jogtechnikusi képzés beindításának szükségességét. Ezzel teljesen egyetértve azt kell mondanom, hogy a jogtechnikusképzés beindítása megtörtént: egy iskolarendszerű, felső fokú, akkr editált szakképzés indul Kaposvárott, amely kétévi jogi asszisztensi képzés után biztosítja a bírák mellett azt a munkát, amely tehermentesítheti a bírákat az egyéb adminisztrációs és nem szorosan az ítélkezéssel összefüggő munkáktól. Rámutatok, hogy a már említett, közelmúltban elfogadott törvény nagyobb jog- és feladatkört ruház a bírósági ügyintézőkre is. Az ügyintéző így mentesítheti a bírót egyes tevékenységek alól, és a bírói munkateher ezáltal is csökkenhet. A beszámoló bemutatja a bírósági informati ka helyzetét, nevezetesen azt, hogy a helyi bíróságokon e területen nagyfokú az elmaradottság, bár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1998ban 400 millió forintot csoportosított e területre - amit külön is szeretnék megköszönni, hogy az Országos Igazs ágszolgáltatási Tanács ezt a pénzt erre fordította. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak ezt a kérdést valóban kiemelten kell kezelnie, mert a 2000. év küszöbén elavult az, ha a jegyzőkönyveket kézzel vagy mechanikus írógépen írják - de azért megemlí tem, hogy itt is az emberi
