Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - A bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igazgatási tevékenységéről szóló tájékoztató és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SOLT PÁL, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOLT PÁL, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a napirendi pont előadója:
24 megállapításunk szerint 70 ezer olyan ügy volt, amely egy évnél régebben már a bíróságok előtt állt. Meg kell tehát keresni azt, hogy ezt a túlterheltséget hogyan lehet csökkenteni. A bevezetőben említett közös feladat és közös felelősség nem arra irányult, hogy ami rajtunk múlik, azt másra hárítsuk, hanem vannak kérdések, amelyek nem múlnak rajtunk. Ilyen az ügyek száma, mert azt a törvények hatáskörbe, bírósági ügykörbe adása eldönti, és azt hiszem, nem kell c sodálkozni azon, hogy bonyolult társadalmi viszonyok között, feszültségektől egyáltalán nem mentes társadalmi, gazdasági, szociális viszonyok között a perek száma önmagától nem fog csökkenni. Illúzió lenne tehát arra gondolni, hogy valamilyen oknál fogva a következő időkben nagymértékben csökkenne a bírósági ügyek száma. Ha tehát ezt legalább egy jó ideig adottságnak kell tekintenünk, akkor ezzel kell szembenézni. Én a szembenézést mindegyikünknek ajánlom, és néhány mondattal rá fogok térni arra, hiszen mi a saját házunk előtt a saját portánkon bizony eljárunk, és fokozott szigorral és igényességgel vizsgáljuk, hogy miket tehetünk mi annak érdekében, hogy a bíróságok tevékenységében ez a lassúság elmúljon vagy csökkenjen. El kell oszlatni az illúziókat, vará zsszerek nincsenek. Nincs olyan lehetőség, hogy valamilyen elhatározás nyomán majd a következő évi beszámolóm arról szólhat, hogy a bírósági eljárás nagymértékben felgyorsult. Erre nincs lehetőség. Én nagyon szeretném kérni önöket és természetesen nemcsak önöket, hogy mélyedjenek el ebben a kérdésben, mert nem elegendő kijelenteni, hogy a bíróságok lassúak. Ez a kijelentés, kiderült szavaimból, az ügyek mintegy 70 százalékára - még egyszer ismétlem, hogy ez 1 millió 300 ezer ügyre vetíthető 70 százalék - ne m igaz. Az ügyek 70 százalékában bizony az úgynevezett ésszerű határidő, ami olyan sokszor említésre kerül az emberi jogi egyezmény nevezetes 6. cikkéből, ezekben az ügyekben érvényesül. Európai összevetésben, azt kell mondanom, a magyar igazságszolgáltatá s lassúnak nem mondható, de természetesen nekünk nem azokkal az országokkal kell foglalkoznunk, ahol a miénknél is több probléma van, hanem saját magunkkal. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács számos intézkedést tett már az elmúl t évben azért, hogy világosan megismerje azokat a bírósági folyamatokat, amelyek megismerése a terápia lehetőségét megadja, másrészt pedig az azóta eltelt időben is jelentős döntéseket hozott, amelyek közül kettőre szeretnék csak utalni. Az egyik: ezen év nyarán a bíróságok igazgatásának szabályzatát megalkottuk, amely a bírósági vezetők kezébe olyan lehetőségeket ad, hogy képesek nyomon követni a saját bíróságaikon azokat a folyamatokat, amelyeket szükség esetén befolyásolni tudnak akár szigorúbb eszközökk el is. Ebben az évben decemberben hozott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács olyan határozatot, amely az ügyek ésszerű határidőn belül történő befejezése érdekében nagyon részletes vizsgálatot rendelt el a 2000. január 1jétől 2002. december 31éig ter jedő időre a fővárosi, illetőleg a megyei bíróságokon valamint a helyi és munkaügyi bíróságokon is, valamennyi ügyszakban a két éven túl folyamatban lévő ügyek havi rendszerességgel történő folyamatos vizsgálatára. (16.20) Ehhez párosul az egy éven túli üg yek elhúzódása okának vizsgálata, továbbá az a további igény, hogy minden egyes bírónak minden hónapban egyéni adatszolgáltató lapon kell számot adni tevékenységének eme igazgatási szempontból értékelhető oldaláról. Nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy az Or szágos Igazságszolgáltatási Tanács vizsgálatai, de a Legfelsőbb Bíróság adatai is arra mutatnak, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz forduló ügyfelek hátrányosabb helyzetben vannak minden más bírósági szintre kerülő ügyek ügyfeleinél vagy eljárás alá vont személy einél, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a beszámolóban írt időszak óta csak az elsőharmadik negyedévben - ebben az évben - 25 százalékkal növekedett a Legfelsőbb Bíróságra érkezett fellebbezési ügyek száma, és ezzel elérte az ország összes fellebb ezési ügyeinek 13 százalékát. Az országban fellebbezéseket, általános hatáskörű helyi bíróságokról érkezett fellebbezéseket 19 megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság bírál el. E húsz intézményhez képest huszonegyedikként, de
