Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
206 Köszönöm szépen. Megadom a szót TuriKovács Bélának, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt vezérszónokának. (16.10) DR. TURIKOVÁCS BÉLA , az FKGP képvis előcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány 1999 novemberében, amikor az első, T/1849. szám alatti előterjesztést elkészítette, majd a tisztelt Házhoz benyújtotta, aligha gondolta, hogy praxisjogot kíván vetni, de jókora vihart arat. Nemigen g ondolhatta, amikor benyújtotta, hogy ez után az első javaslat után, amelyhez zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy az eddigi kísérletekhez képest az egyik legjobbnak volt tekinthető, néhány olyan módosító indítvány következik, amelyek sikerrel érték el, hogy a korábbi javaslat néhány ponton alkotmánysértő lett. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy azok a módosító indítványok - most szeretnék őszinte lenni - túlzott, nem jól értelmezett lobbizás következtében olyan helyzetet teremtettek, amely miatt a tárca a m eglehetősen nehéz helyzetbe került. Miről van szó? Az eredeti előterjesztés még azt tartalmazta, hogy valamennyi háziorvosra vonatkozóan biztosított lesz ez a működtetési jog. A következő módosító indítvány egy aprócska szócserével sikerrel érte el, hogy m ár nem vonatkozott a törvény azokra a háziorvosokra, akik pedig önmagukat privatizálták, akik önmaguk hoztak létre olyan rendelőket, amelyekhez a mostani számítások szerint több mint 350 ezer beteg tartozik. Igaz, lehet erre azt mondani, hogy ezek nem terü leti ellátási kötelezettséggel működnek. Valóban nem, ők személyi kötelezettség mellett működnek, ami azt jelenti, hogy őket a beteg választotta. Ezért hiábavalónak gondolom azokat a felvetéseket, hogy például a beteg nehezen találja meg ezeket az orvosoka t. Olyannyira megtalálta, hogy oda is vitte a kártyáját, és olyannyira megtalálta, hogy ragaszkodik hozzá, még akkor is, ha ne adj' isten néhány villamosmegállóval vagy akár néhány kilométerrel közelebb is találna másik orvost. Ez a szabad orvosválasztás e gyik legalapvetőbb kritériuma, hogy a betegnek lehetősége legyen arra, hogy bizonyos választási jogokat gyakorolhasson; mert ha ez nem így működik, akkor a kontraszelekció máris beindult, és innentől kezdődően a betegnek, eszi, nem eszi, tetszik, nem tetsz ik, az az orvosa, akit éppen a terület neki biztosít. De ennek a novemberi indítványnak volt egy másik, nagyon jó része is, amely a következőképpen szólt: "Az e törvény hatálybalépése napján háziorvosi tevékenységet végző orvos - amennyiben a külön jogszab ályba foglalt feltételeknek megfelel és jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény hatálybalépésétől számított egy évig jogosult a működtetési jog gyakorlására." Mit jelentett ez? Türelmi időt adott magának a tárca - nagyon helyesen , ami azt jelenti, hogy egy év alatt meg lehet hozni azokat az átmeneti szabályokat, amelyek nélkül aligha fog működni az egyébként átadott praxisjog, amellyel el lehetett volna vagy el lehet kerülni, hogy azok az orvosok, akik úgy gondolják, hogy most kapnak valamit, nehog y abba a helyzetbe kerüljenek, hogy néhány hónap után rájönnek, hogy nem vagy csak nagyon keveset kaptak. Jószerével ugyanis az kap valamit - picit előreszaladok, és ezért elnézést kérek , aki ténylegesen el is akarja adni ezt a praxisjogot, ő tényleg kap valamit, mert értékesítési jogot kap. Aki elhal, az is kap valamit, de úgy gondolom, az már sokat nem törődik ezzel az üggyel. Tisztelt Ház! Azt gondolom, a módosító indítványok azt igazolták, hogy néha jobb nem módosítani. Nagyon remélem, hogy a módosító indítványok - a legutoljára benyújtott javaslattal szeretnék foglalkozni , nevezetesen a kisgazda javaslatok, valamit javítottak, talán nem is keveset, ezen a törvényjavaslaton. Miről van szó? Úgy gondoltuk, hogy egyfajta diszkriminációt meg kell szüntet ni, semmiképpen nem kerülhet sor arra, hogy szerzett jogok szűnjenek meg, már csak azért sem, mert az Alkotmánybíróság igenigen kényes erre a kérdésre, és ha elé kerül, akkor többnyire olyan döntéseket hoz, amelyek nem kedvezőek egy törvény számára. Annál kellemetlenebb helyzetet pedig
