Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. január 31 (113. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
186 Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a mai napon Bánk Attila, a Független Kisgazdap árt frakcióvezetője, arról tájékoztatott, hogy a képviselőcsoport Pápai Mihály országgyűlési képviselő urat a mai napra frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. (Dr. Medgyasszay László: Éljen! - Dr. Medgyasszay László és dr. Dávid Ibolya tapsol.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : A frakcióvezetőhelyettes úr napirend előtti felszólalásra jelentkezett, úgyhogy megadom a szót Pápai Mihály képviselő úrnak. PÁPAI MIHÁLY (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A s ajtó révén köztudottá vált, hogy a Mizo Baranyatej Rt. gazdálkodása ellehetetlenült. A cég jelenlegi kötelezettségállománya valahol 8 milliárd forint körül mozog, ebből közel 3 milliárd rövid lejáratú bankhitel, amely teljes egészében biztosítékokkal fedez ett. Tudomásunk szerint mintegy 44,2 milliárd forint a szállítók felé fennálló tartozás, ennek az összegnek a legnagyobb részét a tejtermelők követelése teszi ki. Így néz ki a jelenlegi helyzet a Mizónál, és a cég háromhavi tejpénzzel tartozik a termelők többségének. Történik ez annak ellenére, hogy a Mizo Rt. árbevétele a tulajdonosok nyilatkozata szerint az 1995. évi 5 milliárd forintról 1999. évre 23 milliárdra nőtt. A piaci részesedése évről évre folyamatosan emelkedett. Állításuk szerint a társaság ha tékonysága az elmúlt 24 hónapban 56 százalékkal, míg termelékenysége 58 százalékkal lett nagyobb. Ezek után felvetődik a kérdés: mi okozhatta a magyar tejipar legjobb vállalataiból létrejött rt. ilyen méretű gazdasági bukását? Feltételezhető, hogy van igaz ságtartalma annak a közérdekű bejelentést tartalmazó levélnek, amelynek alapján a GyőrMosonSopron megyei közgyűlés alelnöke, Mauer János vizsgálatot kezdeményezett az ügyészségnél és az APEHnél az rt. ellen. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Legyen a vizsgálat eredménye bármi, én hiszek a jogállamban, de ettől függetlenül a tejtermelők helyzete, akik a Mizo beszállítói, mindhárom régióban katasztrofális. Ezt látszik alátámasztani BácsKiskun, Baranya, GyőrMosonSopron gazdáinak, gazdál kodóinak békésen lezajlott, jogos követeléseiket felvető és a kormány segítségét kérő demonstrációja is. Teljességgel elfogadhatatlan az érintett gazdák és gazdálkodók számára - és ezek sokkal többen vannak, mint a 3700 körüli beszállító - az, hogy a kemén y munkájuk által megtermelt tej árát egyszerűen nem kapják meg. Véleményem szerint az érintettek köre elérheti a tízezres nagyságrendet. Egy tejtermelő gazdaság létrehozása hosszú évek áldozatos, hozzáértő munkáját igényli, s anyagilag is hatalmas terheket ró a gazdákra. Nagyon sokan különböző kölcsönöket vettek igénybe gazdaságuk létrehozására, megteremtve ezzel családjuk és önmaguk munkalehetőségét, ezzel is enyhítve az állam szociális kiadásait. Most ezek a gazdák a tönk szélén állnak. Önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fizetni a közüzemi tartozásokat, etetni állataikat, és a tavasz beköszöntével lehetetlenné válik számukra földjeiken a tavaszi munkák elkezdése is, és akkor még nem említettem az APEH felé fennálló kötelezettségeik et. Köztudott, hogy egy jogállamban elfogadhatatlan lenne az, ha az állam egy magáncég adósságát csak úgy kifizetné, főleg egy olyan cégét, amely több száz embert tett utcára, jól működő üzemeket zárt be racionális gazdálkodásra hivatkozva. A gazdáktól a t ejet viszont elvitte, a kész terméket eladta, csak éppen elfelejtett fizetni a termelőknek. A gazdatársadalom bízik az általa választott polgári kormányban, annak földművelésügyi miniszterében (Szórványos taps az MSZP soraiból.) és a miniszter úr vidékért sokat tevő, hozzáértő, jó akaratú munkálkodásában, de tisztában van az FVM lehetőségeinek behatároltságával. Ezért
