Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - Dr. Lotz Károly és T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Miért változtatta meg a kormány a műszaki fejlesztés rendszerének irányítását?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
125 A tudományos alapú társadalom kiépítése - ahogy ön is említette - az oktatással kezdődik és a kutatásfejlesztésben teljesedik ki igazán. E tudás alapú társadalom bázisát, hátországát, szakmai hátterét a magyar kutatás és fejlesztés nagy múltú műhelyei jelentik. E tudományos és fejlesztési műhelyek döntő többsége a magyar felsőoktatási intézményekben működik. Az átalakítás egyik alapvető célja tehát éppen az volt, hogy a kormányzati tudomány- és technológiafejlesztéspolitika a korábbinál egységesebbé, hatékonyabbá váljon. Ezt a törekvést egyébként a szakmai közvélemény többsége alapvetően helyesléssel fogadta, és remélhetőleg támogatja is. A fejlett országokban a tudomány- és technológiafejleszt és irányítására egyébként számos modell létezik. Van olyan ország, ahol önálló kutatási minisztérium működik, máshol a felsőoktatás és a kutatás irányítása közös, és vannak ezektől egészen eltérő megoldások is. Hatékony kutatás- és fejlesztéspolitika azonb an csak ott működik, ahol az irányítás egységes. Mint a képviselő úr is tudja, a '64ben létrehozott OMFB már régóta nem az, ami a neve; nem csupán bizottság, hanem a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés, innováció kormányzati feladatait ellátó átfogó int ézmény, bizottság és kormányzati hivatal egyszerre. A kutatás és fejlesztés, a tudománypolitika kormányzati felelőse ugyanakkor az oktatási miniszter. E kormányzati felelősség feloldását jelenti most az OMFB hivatalának az Oktatási Minisztériumhoz történő áthelyezése. A tudománypolitika, a kutatásfejlesztés kormányzati feladatainak súlypontja ezzel az Oktatási Minisztériumba kerül. A kutatás és fejlesztés műhelyei tehát ezzel közelebb kerülnek a stratégia kialakításának konkrét helyszíneihez. A tudománypol itika, a kutatás és fejlesztés ezzel tehát nem veszti el a szakmai hátterét, éppen ellenkezőleg, kibővül a felsőoktatás számottevő, ma is jól működő kutatófejlesztő kapacitásaival. A kutatásfejlesztés és innováció pályázati rendszerben való támogatása me gmarad, a kis- és középvállalkozások leggyakrabban nem maguk, hanem a kutatófejlesztő helyek kapacitásait kihasználva fejlesztenek. E kapcsolatok kiépítésére kell tehát az Oktatási Minisztériumnak a jövőben törekednie. Ehhez természetesen fel fogják haszn álni az OMFBben évtizedek alatt felhalmozódott tapasztalatokat. Hogy mitől lehet hatékonyabb a kutatásra és fejlesztésre fordítható források felhasználása? Biztosan hatékonyabb lesz, ha összefogottan használjuk fel azokat. Azt gondolom, hogy ez a legfonto sabb recept, ha nem válik el egymástól a nemzetközi kutatási és fejlesztési szervezetben való részvételünk adminisztrációs és tudományos érdeke és kerete, ha olyan programokban veszünk részt, amelyben a kutatás és fejlesztés műhelyei anyagi és szellemi has zonra tehetnek szert. Összefoglalva tehát: a kutatásfejlesztés és innovációstratégia kialakítása és a feladatok megoldása ezzel most közelebb került egymáshoz, a stratégiakialakítás és finanszírozás formái összhangba kerülnek egymással. (Az elnö k a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Erre az összhangra igen nagy szüksége van az új tudományos technológia központú stratégia kialakításának. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megkérdezem T. Asztalos Ildikó képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a választ. T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos a válaszát nem tudom elfogadni. Mint ahogy az államtitkár úr is mo ndta, a kutatásfejlesztés egyik nagyon lényeges részéhez kapcsolódik a kis- és középvállalkozások innovációs munkája. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a gazdaság versenyképességével. Köztudott, hogy ebben a kormányban kiemelt felelőssége van a Gazdaság i Minisztériumnak a kis- és középvállalkozások fejlesztésében. Ezt a miniszterelnök úr a miniszterváltás kapcsán ismét hangsúlyozta. A kis- és középvállalkozások fejlesztése, tehát innovatív erejének erősítése az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rend szerében ma már egy elkezdett, kialakult forma volt, és mint ilyen, nyilvánvaló tapasztalatokkal