Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 20 (111. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
12 munkájában és közvetve a döntéseiben is, míg a sokka l inkább segítségre szoruló, és létszámában jelentősebb tanyán élő népességnek nincs államilag is garantált érdekérvényesítési lehetősége. (Folyamatos zaj.) Amikor egyes rétegek, csoportok vagy szakmák érdekében keveselljük a költségvetés támogatását, akk or gondoljunk azokra a mostoha sorsú, külterületen élő állampolgárokra is, akiknek még a kevés költségvetési támogatás lehetősége sem adatott meg! A tanya, a külterület is Magyarország része, és az itt élők joggal várják, hogy ne csak a karácsonyi üdvözlet vagy a szaloncukros szeretetcsomag, vagy éppen egy napirend előtti megszólalás kísérelje meg ebben a parlamenti zajban is enyhíteni a helyi és országos törvényhozók lelkiismeretét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Torgyán József miniszter úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a kérdés felveté sét Lezsák képviselő úrnak. Úgy gondolom, hogy mindennél többet mond erről a kérdésről az a tény, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával a Gödöllői Agrártudományi Egyetem az Agroinform kiadó útján 1999ben rendkívül értékes t anulmánysorozatot tett a társadalom számára hozzáférhetővé, A tanyák értékei címen. Arról, hogy milyen eszmeiségű ez a tanulmánysorozat, engedjék meg, hogy kéthárom mondatot ismertessek abból a kiadványból, amely a minisztériumunk hivatalos állásfoglalása is: "A mai viszonyok között a tanya még nem tekinthető a prosperáló mezőgazdaság színhelyének. A mai tanyák többségére még a kiszolgáltatottság, az elmaradottság a jellemző. Nagyon tudatos állami támogatás is szükséges ahhoz, hogy a tanyákhoz út vezessen, a közművesítés helyi igényei megoldást nyerjenek, hogy a mozgóellátás, a gyerekek iskoláztatása, a közbiztonság rendeződjön. De meg kell oldani a szétszabdalt birtokok helyzetét, a termelési infrastruktúra kiépítését, a felvásárlás, feldolgozás, értékesít és gondjait. A tanyák fejlesztése a vidék fejlesztésének egyik kulcskérdése. Addig, amíg lesznek bátor családok, akik vállalják a tanyasi élet nehézségeit, addig a társadalom kötelezettsége, hogy segítse ezt az életformát, amely egyre gyorsuló világunkban képes az időt megállítani, és az egyre inkább beszűkülő városi élettel szemben a teljes értékű emberi életet mint értéket megőrizni." (Mádai Péter helyét a jegyzői székben dr. Világosi Gábor foglalja el.) Akkor, amikor ezeket a gondolatokat ismertetem önök kel, hadd tegyem hozzá, hogy valamikor, nem is olyan régen ebben az országban egymillió ember élt tanyákon. Ma kétszázezren élnek itt, döntő többségük számára nem biztosítottak azok az életfeltételek, amelyek akár csak egy kisebb falusi település keretei k özött is megtalálhatók, és messzemessze elmaradnak a városi élet adta lehetőségektől. (15.20) Miután azonban a nemzet megtartó ereje a tanyákon és a kistelepüléseken van, ezért ha mi az európai integrációs törekvéseink közepette meg akarjuk őrizni magyars águnkat, nem szabad hagynunk a tanyák és a kistelepülések elsorvadását. Ezért rendkívül fontos erről a kérdésről a Ház nyilvánossága előtt beszélni. Hadd tájékoztassam nyomban önöket arról a tényről, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 204 kistérséget illetően készíti el azokat a programokat, amelyekkel 2000 júniusában a SAPARDprogramon keresztül el lehet indulni, amely azután egy hétéves fejlesztési lehetőséget biztosít a kis tanyák számára, hiszen ma a tanyákon hozzávetőlegesen már cs ak 200 ezren élnek. De egyértelmű, hogy a tanyák száma nőni fog az elkövetkezendő időkben a családi gazdaságok
