Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 9 (85. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
987 gazdasági motorjának számít - vagy számíthatna majdan , nem engedheti meg magának azt, hogy ne biztosítsa azokat az értékeket, amelyekkel rendelkezik. A biztosítási adóval tehát a vállalkozások terhe nő. Azt kell mondanom, hogy Magyarországon, ahol a biztosítások száma nem tú lzottan magas - tulajdonképpen alacsony , ez a fejlődés, a haladás iránya ellen hat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma arról beszélünk, hogy a vállalkozások fejlesztéséért mindent meg kell tennünk. Bizony ez így van, hiszen az európai unió s csatlakozásunk megköveteli ezt tőlünk, de egyáltalán saját jól felfogott érdekünk is ezt mondatja. Akkor pedig a biztosítási adó ilyenképpen történő bevezetése hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, amelyek legális körülmények között tevéken ykednek, látható a vagyoni helyzetük, van rendes jövedelmük. Ezzel az ő adóterheiket jelentősen megnöveljük. Arra figyelemmel, hogy a Magyarországon létező biztosítások általában olyan embereké, olyan cégeké, amelyek egyrészt pénzt kívánnak fordítani arra, hogy az esetlegesen bekövetkező károk enyhítését saját maguk jogán meg tudják oldani, tehát mindenképpen tehermentesítik a kormány, a központi költségvetés és az önkormányzatok büdzséjét. Ezek a vállalkozások, ezek az emberek mindenképpen támogatásra mélt óak lennének, de legalábbis arra, hogy hagyják őket békén, hagyják, hogy saját életüket, saját rendszerüket megfelelő módon biztosítva tovább tudják végezni a munkájukat. Az előszóban van egy mondat, amely nyilván jelzésértékű és úgy hangzik, hogy ami igaz án fontos, arra sikerült anyagi forrást teremteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném közölni önökkel, hogy a kormánynak az önkormányzatok nem fontosak. Miért gondolom ezt? Persze ebben a felsorolásban sincs benne az, ami a mondat után következik, de nag yon jól tudjuk a