Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 14 (109. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):

8952 tagok leszünk, úgyis felértékelődik. Az ügyeskedők, hará

csolók - kijátszva a törvényeket - kötik meg üzleteiket. Az elmúlt évek

során a Dunántúlon az osztrákok vásárolták a földet

zsebszerződéssel, értesüléseink szerint több mint 100 ezer hektár

került így megvásárlásra. A DunaTisza közén, a Tiszántúlon a

term

előszövetkezetek vezetői ügyeskednek, tisztelet a

kivételnek. Hogyan oldják meg az ügyeskedők a földszerzést?

Egy példát hadd mondjak el a sok közül a körzetemből, de

információim szerint másutt is előfordul ez, nem csak Békésben. Hogyan is zajlik ez az üz

let? Adva van egy termelőszövetkezet, annak a pénze, van egy ügyes földügyes, és

az ő közreműködésével az elnök hozzátartozói nevére, a

termelőszövetkezet pénzén, megvásárolják a szántóföldet.

Hivatalosan kifizetik az eladónak, erről papír, adásvételi

szer

ződés is készül. A vásárlást követően a földhivatal bejegyzi

a tulajdonjogot a termelőszövetkezeti elnök hozzátartozói,

valamint a földügyes nevére, a tsznek pedig 50 évre bejegyzik a

haszonélvezeti jogot. Haszonélvezője a tsz, a képviselője maga a

termel

őszövetkezet elnöke. Ezzel a megoldással könnyen át

lehet lépni azt a 300 hektáros határt, amely a törvényben

korlátként van meghatározva, az egy főre eső értékhatár

tekintetében. Várható, hogy majd később jogutód nélkül

megszűnik a termelőszövetkezet, és

így a haszonélvezet

visszaszáll a tulajdonosra. Felvetődik a kérdés: miért nem vette ezt észre a földhivatal a

bejegyzések során. De ez már egy másik történet. A nagy baj az,

hogy olyan emberektől veszik meg értéken alul a földet, akik rá

vannak szorulva, akik szorult helyzetével könnyű visszaélni, azt

a kis lehetőséget is elvesztve, amit a föld művelése biztosított a

számukra. A termelőszövetkezet pénzén vásárolt föld mindjárt

privatizálva is van, nem kell később kínlódni vele.