Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 13 (108. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
8736 Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. Megadom a szót. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amikor felszólalásom címét megadtam az elnök úrnak - Az éhség , nem Knut Hamsunra, a nagy norvég íróra gondoltam, még csak nem is a legnagyobb életbőségből gazdálkodó magyar íróra, Móricz Zsigmondra - aki, amikor Zilahy Lajos összehozta a népi írókat a reformokat ígérő Gömbös Gyulával, a maga hozzászólásában kommentá r nélkül felolvasta egy zsellér, egy falusi szegény ember napi ételadagját , hanem azokra a honfitársainkra, magyarokra, akiknek ma a polgári Magyarországon még ennyi sem jut, vagy még mindig csak ennyi jut; s nagyrészt ugyanúgy önhibájukon kívül, mint ah ogy Móricz szegény parasztjai sem a munkakerülés miatt éheztek. A polgári Magyarország megteremtése helyes cél. A polgár, a testilegszellemileg jóllakott, egészséges, kiegyensúlyozott ember, tisztességes adófizető, esetleg munkásokat alkalmazó és azokat t isztességesen megfizető ember, aki meg tudja találni a helyes arányt a maga szerzése, munkája, befektetett tőkéje és a köznek járó saját szolgáltatásai, kötelezettségei között. Ahhoz azonban, hogy ő, a polgár ilyen lehessen, két tényező fennforgása szükség es: ez a polgári létezés ne az éhező nép, az üres gyomrú sokaság hátán, illetve ne az alulról felhangzó nyögések, ugyanakkor ne a felülről lefelé guruló cinizmus, röhögések, egy magát esetleg úgyszintén polgárnak tartó vékony felső réteg lenézése, élvhajhá szása, hatalmi tébolya közegében valósuljon meg. Magyarországon ma azért nem beszélhetünk polgári társadalomról, mert alulról több millió üres gyomor korgása
