Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 13 (108. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
8719 saját egészsége rovására is, ki tudta használni. Ez is erőt kell hogy adjon nekünk, amikor magunk szerencsésebb körülményeink között néha időzavarban vagyunk, v agy úgy látjuk, hogy az előttünk álló feladatokkal nehezen birkózunk. Erőt kell hogy adjon nekünk az a sok megoldási mód is, amellyel Antall József a külpolitika hatalmas erői között, hazánk érdekében, mindig kiegyensúlyozva lelte meg a helyes irányt; a be lpolitikában pedig, ha kellett, ellenfeleket ültetett le tárgyalóasztalhoz, járta a kompromisszumok útját, s kenyértörésre csak nagyon ritkán és csak akkor vitte a dolgokat, ha a legfontosabb értéket, a törékeny stabilitást és hazánk függetlenségét veszély fenyegette - csekély három és fél esztendő alatt, megszégyenítve a diktatúrákból olyanokat, akik mögött legfeljebb negyven évnyi rombolás állt; csekély három és fél esztendő alatt, maga mögött hagyva a demokráciában olyanokat, akiknek történelmi szerencsé jükre nem kellett egy rendszerváltozás nyomasztó terhével szinte egyedül szembenézniük. Az Antallkorszak rövid, de történelmi léptékkel mérten meghatározó volt: a rendszerváltozás, a polgári társadalom és a modern európai jogállam kialakulásának a kora. A ntall Józsefre mérte a történelem azt a feladatot, hogy hosszú évtizedek után, egy választásokon legyőzött baloldallal küzdve, s nemegyszer saját, egykori harcostársainak támadásaitól, gyanakvásaitól kísérve, igazi államférfiként helyt álljon. (14.30) S ha mar maga mellett tudhatta a már ismert nyugati politikusokat, mint Kohl kancellárt vagy Margaret Thatcher asszonyt. Mindennek óriási jelentősége volt Magyarország megítélése szempontjából is, hiszen a nyugat politikusai láthatták: a néha lenézett, vasfüggö ny mögötti nép is képes européer államférfiakat felmutatni.
