Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
8654 monarchiával, a történelmi, régi Magyarországgal való szembefor dulást jelentette. A világ számos más országában a köztársasági államforma bizonyos értelemben egy technikai kérdés. Technikai kérdés a köztársasági államforma olyan országokban, ahol sosem volt más, mint Svájc, az Egyesült Államok vagy Izrael. És technika i kérdés, technikai jellegű kérdés a köztársasági államforma olyan országokban, amelyek elvesztették a függetlenségüket mint monarchiák, és aztán amikor újjáalakultak, akkor köztársaságként alakultak újjá, mint Lengyelország vagy Csehszlovákia és néhány má s ország. De vannak olyan országai Európának - és nem csak Európának , ahol a köztársasággá való átalakulás, a monarchia megszüntetése a polgári átalakulással szervesen összekapcsolódott. Ezekben az országokban - aminek klasszikus példája Franciaország, d e ilyen ország bizonyos értelemben Németország, sőt Oroszország, sőt Kína - a modern, demokratikus köztársaság azt jelenti, hogy az a társadalom, miközben vállal egyfajta folytonosságot a maga múltjával, egyfajta szakítást is képvisel azzal a nem polgári, régi, monarchikus múlttal. És Magyarország ezekhez az országokhoz tartozik. Miniszter asszony a francia identitásra hivatkozott. Ennek a francia identitásnak - és erről beszélt Wiener György is - szerves része a szakítás az 1789 előtti világgal, és bizony a modern köztársasági Magyarországnak az identitásához hozzátartozik nemcsak a koronával szimbolizált múlt vállalása, de hozzátartozik az új Magyarországgal való szakítás eleme is. Ez az, ami megjelenik vágyként Petőfinél és ez az, ami megjelenik a köztárs aság 1918as és 1946os kikiáltásában, amivel 1989 vállalta a maga folytonosságát. És nem véletlen, hogy 1918ban és 1946ban fejezi ki a magyar társadalom a köztársaság kikiáltásával ezt a szakítást, éppen az után a két háború után, a