Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
8648 Szent Koronát tekintették. Bár a '48as törvény még úgy fogalmazott, h ogy ennek az utolsó rendi gyűlésnek nem feladata, nem hivatása, hogy megtegye a kellékek előírásával a jogfosztást a nemesi származásúak esetén, a későbbi országgyűlések sem változtattak ezen a szabályozáson, és az 1874es törvény is tartalmazott rendi típ usú megkülönböztetést. Tehát nem azt kifogásoltam ez egyszer, hogy az általános választójog hiányzott, hanem azt kívántam jelezni, hogy az 1913. évi XIV. törvénycikkig a magyar választójogban bizonyos rendi elemek nagyon jelentősen fennmaradtak még akkor i s, ha az úgynevezett régi jogon szavazók száma biológiai törvényszerűségek folytán választásról választásra valóban csökkent. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Salamon L ászló képviselő úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Képviselő úr, akkor a '48as választójogot tisztázzuk! (Derültség.) 1848ban - pontosan a rendi, nemesi kiváltságok félretétele jegyében - népképviseleti választójogot vezetett be a törvény, de ez t vagyoni vagy műveltségi cenzus szempontjából korlátozta. Meglehetősen tehetős, gazdag rétegeknek adta meg a választójogot, illetőleg azoknak, akiknek legalább érettségi szintű végzettségük volt, értelmiségi körökbe jutottak: honorácioroknak, egyetemet, f őiskolát végzetteknek. Az volt a probléma, hogy a magyar kisnemesség jelentős része nem fért volna bele ebbe a vagyoni cenzusba, mert szegényebb volt. Tehát a '48as törvény kirekesztett volna nagyon sok állampolgárt a választójogból, és azt az elvet
