Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
8638 megjelent "Magyar közjog" című tankönyve döntő szerepet játszott a kor alkotmányjogi vitáiban. Számtalan szerző fejtette ki a véleményét könyvéről, például Tomcsányi Móric , aki hosszú ideig, 192844 között a magyar felsőháznak volt a tagja, és Magyarország egyik jelentős közigazgatási, illetőleg közjogásza. Molnár Kálmán a következőt állítja: "A Szent Koronatan lényege az, hogy lehetőséget ad arra, hogy az államberendezked ést örök folyamatként fogjuk fel." Ha viszont szerződéses elméletre, alapra hivatkozunk, miként ezt Eckhart Ferenc is teszi, bár a középkorral kapcsolatosan, akkor ez - mondja Molnár Kálmán - elvezet a népszuverenitás elvéhez, az államot - most már szó sze rint idézem - "a tömegerő teremtményének, eszközének, játékszerének tekinti. Ezzel szemben a Szent Koronatan örökérvényű eszmerendszere megvédi az államot a tömeghangulat szertelenségével szemben. Ha az államot a polgárok mesterséges alkotásának tekintjük " - mondja Molnár Kálmán - "akkor nincs elvi akadálya annak, hogy egy összetört államszervezet és alkotmány helyébe újat készítsünk. Ez az út" - ismét szó szerinti idézet - "a Szent Korona eszmerendszerében nem járható. Ebben az eszmekörben egyáltalán nem lehet alkotmányt csinálni. Itt az alkotmány nem készül, hanem előáll, megterem." Mindez a gondolatrendszer világosan mutatja, hogy a klasszikus felfogás, melynek értelmében a Szent Korona az államhatalmat jelképezi végül is - noha a nemzetet tekinti a hata lom letéteményesének - elutasítja a népszuverenitás elvét. Ezért a preambulum szemben áll a ma hatályos alkotmány azon megfogalmazásával, amely szerint "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, va lamint közvetlenül gyakorolja".
