Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
8636 források a Szent Korona egész testének neveznek, napjainkban pedig államnak nevezhetünk." Miért fontosak ezek a gondolatok? Azér t, mert a Szent Korona klasszikus megfogalmazásában a hatalom megoszlik a király és a nemzet között. Nemcsak a király hatalma korlátozott, hanem a nemzeté is, és emellett - noha a nemzetbe formálisan 1848 óta már mindenki beletartozik - a politikai jogok g yakorlása mégsem volt a társadalom igen jelentős része számára biztosítva. 1926ban Egyed István azt fejtegeti egy írásában, hogy a formális jogegyenlőség csak esélyt jelent arra, hogy a politikai jogokat mindenki gyakorolja, megfelelő vagyon, műveltség, k épesség kell ahhoz, hogy a nemzet ügyeinek intézésében valaki részt vehessen. A Szent Koronatan nem garantálta ezeket a feltételeket a társadalom nagyon jelentős csoportjai számára. Hogyan viszonyul a Szent Koronatan az államformához? Ezt leginkább akkor láthatjuk, ha a '20as évek elejének és közepének közjogi vitáira tekintünk. Két elmélet áll egymással szemben: a legitimisták elmélete, illetőleg a szabad királyválasztók elmélete. A legitimisták elmélete egyértelmű, tiszta, klasszikus megfogalmazása Haj nik és Timon gondolatainak, nem ismerik el azt, hogy király nélkül a nemzet tartósan létezzen, ragaszkodnak ahhoz, hogy a Szent Korona feje, caput sacrae Coronae, együtt létezzen a tagokkal, membra sacrae Regni Coronae. Mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy az ő felfogásukban csak a legitim uralkodó gyakorolhatta a hatalmat, ezért például azt követelték, hogy az 1920 utáni időszakban tartsanak választásokat az 1918. évi 17. törvénycikk, a monarchia utolsó választójogi törvénye alapján, a főrendi ház üljön ös sze abban az összetételben, ahogy tevékenysége 1918. október 30án
