Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
8631 következett be. Végül is amit pontosan és bizonyosan tudunk, az az, hogy a tizenharmadik század második felében a korona már mai formáját öltötte, s ezt követően valóban a magyar királyok koronázási szertartása többnyir e - bár nem minden esetben - ezzel az ékszerrel történt. A Szent Koronaelméletek, a Szent Koronatan jóval későbbi eredetű. Első jelei kétségtelenül megtalálhatók a tizenharmadik században, erre egyébként Lezsák Sándor képviselőtársam is utalt. Amikor IV. Béla arra törekedett, hogy visszavegye a birtokokat azoktól, akiknek II. András adományozott, arra hivatkozott, hogy a birtok a koronához tartozik. Ekkor jelenik meg először elkülönült fogalomként a korona, amely már nem teljesen azonos a királlyal, illet őleg az uralkodóházzal. Valóban igaz az - miként erre Lezsák Sándor képviselőtársam utalt , hogy III. András volt az első 1290ben, aki a koronára esküdött, illetve aki úgy értelmezte koronázását, hogy hatalma magától a Szent Koronától származik. Azonban nemcsak szent, szakrális, hanem nagyon profán mozzanata is volt ennek az aktusnak, ugyanis III. András II. Andrásnak volt az unokája, ám vitatható volt, hogy ténylegesen törvényese a leszármazása. Mivel a korabeli magyar arisztokrácia, illetőleg korábban a még létező királyi ház királlyá koronázott tagjai - IV. Béla, majd V. István, végezetül pedig IV. László - is tagadták ezt a leszármazást, ezért a dinasztikus elv alapján nem volt egyértelmű a jogcíme a magyar királyi koronára, s vegyük azt is figyelembe , hogy már ekkoriban jelentkezett az Anjouk trónigénye, amit a pápa támogatott. Ez volt az egyik, talán a döntő oka annak, hogy III. András megegyezni kívánván az ekkor kialakuló tartományuraság különféle vezető képviselőivel, úgy ítélte meg, hogy hatalmát a koronára, a Szent Koronára is kell alapoznia, nem elegendő az egyszerű dinasztikus leszármazás.
