Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):

8594 elhárulhat minden akadály az elől, hogy az Országgyűlés

minden pártja valóban eg

ységesen ünnepelje meg a 2000.,

millenniumi esztendőt. Köszönöm szépen.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pósán

László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz)

: Köszönöm s

zépen. Érdeklődéssel hallgattam Kiss Gábor

hosszas fejtegetését. Egyet is értenék számos megállapításával,

kivéve azzal, hogy ha már történeti tényeket idéz, azt pontosan

tegye. A kereszténység felvételének gyötrelmei túlnyúltak még

1038 utánra is - csak m

egnyugtatásként közlöm. Ellenben a Szent Koronatanhoz kapcsolódóan szabad

legyen egy megjegyzést tennem. Amikor önök ezt állandóan

bele akarják keverni, akkor szeretném tudni, hogy melyik Szent

Koronatanra gondolnak, mert a köztudatban a Szent Koronatan alatt - sajnos - csak és kizárólag a Horthykorszakban uralkodó

Szent Koronatant értik. De a magyar történelem folyamán a

Szent Korona közjogi tartalma és az ehhez kapcsolódó számos

egyéb gondolatiság és gondolati kör nagyon sokféleképpen

alakul. Csak eg

yetlenegy példát hadd említsek. Kossuth számára

például a Szent Koronatan teljesen magától értetődő olyan

formában, hogy mindazon szabadságjogokat, amelyek

megilletik úgymond a politikai nemzetet - azaz a nemességet - ki kell terjeszteni az ország lakossá

gára, és ilyen értelemben a

Szent Koronatan immár polgári tartalmat nyer. Ilyen

vonatkozásban akár azt is mondhatnánk, hogy a Szent

Koronatan fejlődése egyet jelent a szabadságjogok

kiterjesztésének folyamatával, úgyhogy ha ezt az aspektusát