Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP):

8532 vásárlás finanszírozására így már nincsenek elegendő saját

forrá

sai. A regionális terjeszkedéshez tehát tőke bevonása

szükséges. Az energiaszektor köztudottan tőkeigényes iparág,

több területen viszonylag hosszú megtérülési időkkel és számos

tekintetben jelentős kockázatokkal. A közelmúlt eseményei azt bizonyítják, hog

y a kockázatok

mérséklése és a hatékonyság javítása érdekében az

energiaiparban is felgyorsultak a növekedésre irányuló

erőfeszítések. Nagyvállalatok egyesülnek, kezdenek új

tevékenységekbe, hódítanak meg új piacokat. Ezt az irányt

célozza meg a Mol Rt. is

, amikor regionálisan a legjelentősebb

energiavállalattá kíván válni, mint ahogy ezt már az előbb is

jeleztem. Nyilvánvaló, hogy ezt csak akkor tudja elérni, ha

tartós állami tulajdoni aránya nem korlátozza ezen célkitűzés

elérésében. Az ÁPV Rt.t az idege

n tőke bevonása ebben az

esetben a 25 százalékos tulajdoni arány törvény szerinti

betartása miatt jelentős tőkeemelésre kényszerítené, ami már

nem járna tulajdonosi többletjogokkal. Ezért indokolt és

célszerű a privatizációs törvény megváltoztatása, illetv

e a 25 százalékos állami részvénycsomag tőkepiaci értékesítése, amely

mintegy 120150 milliárd forint privatizációs bevételt

eredményezne. Ily módon megnyílik a lehetőség az idegen tőke

bevonására az ÁPV Rt. tőkeemelési kötelezettsége nélkül, az

állam alap

vető jogainak az imént részletezett megtartásával. A következők miatt nem tartjuk kockázatosnak a tartós

állami tulajdon további csökkentését: Magyarország az európai

uniós csatlakozás küszöbén van, és az energiaellátásban is része

lesz a közös uniós energ

etikai rendszernek. Az Európai Unió a

vezetékes energiahordozók terén is liberalizálja a piacot, és az

árak versenyben alakulnak ki. Az energiahatóság, a Magyar

Energia Hivatal továbbra is betölti regulátori szerepét. Az

elsőbbségi, úgynevezett aranyrészvé

nyhez fűzött jogok továbbra