Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
8453 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Elnézést kérek, mindig két percnél zörgetek, de különben soha nem fejezzük be a kétperceseket. Ékes József képviselő úrnak adom meg a szót, MDF. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Gyimóthy Géza elnök úrral, valamint Tóth és Molnár képviselő úrral és Rigler képviselőtársamnak az előzőekben mondott mondandójával - ami a bevételek felhasználásával kapcsolatos - hellyelközzel egyet t udok érteni. Nézzük meg, hogy melyik kamaráról beszélünk általában! Hol volt a legtöbb tagdíjbevétel? Az ipari és kereskedelmi kamaránál. Ott is nagyobbrészt a nagy gazdasági társaságok és a multinacionális cégek fizették be a tagdíjak 80 százalékát. Kevés szó esik a kézműveskamarákról. Tessék megnézni a kézműveskamarákat! Alacsony tagdíj mellett ugyanazzal a szervezeti egységgel rendelkeznek, mint az iparikereskedelmi kamarák. Amikor Dorkota képviselőtársam elmondta, hogy nem alakultak ki. Nézzük meg Vesz prém megye esetében: Veszprém megye esetében a kamarának, a megyei kamarának 7 telephelye van. Maga a vállalkozó közvetlenül találkozik bizonyos városokban létrehozott irodákkal. Ezek az irodák a maximális információkat a vállalkozók számára - ha felkeresi k - megadják. Én tehát szeretném kettéválasztani egy kicsit, mert volt a tehetősebb kamara - zömében arról beszélünk negatív irányban , és azért az Agrárkamara vagy a Kézműveskamara kérdésénél is kialakították ugyanazokat a feltételrendszereket. Ha egy te hetősebb kamara van, amelyik tud üvegpalotát építeni, vele szemben ott van egy kézműveskamara, amelyik alacsony tagdíj mellett szedte be a tagdíj egy részét, és abból próbálta meg a saját szervezeti egységét felépíteni.