Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 8 (84. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
844 Tisztelt Elnök Úr! Én a 46., 51., 52., 55., 74. és 97. sorszámú módosító indítványokhoz fogok hozzászólni, de nem ebben a sorrendben, hanem egy más logikában, de tartalmát tekintve ezekhez a módosító indítványokhoz kapcsolódik a mondanivalóm. Öt szakasza lesz ennek a felszólalásnak: az első a megyehatárok kérdése, a régió, a kistérségek, a megyék összefüggésrendszere. Kedves Képviselőtársaim! Én nagyon jól emlékszem arra, amikor az Országgyűlés megalkotta az előző ciklusban a területfejlesztési törvényt, akkor a törvényi szavazás indokolásakor a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja nevében Balsay István képviselő úr mondta el az indokát annak, hogy miért nem szavazták meg ezt a törvényt. Akkor a képviselő úr azt mondta, hogy azért nem szavazza meg a Fidesz, több ponton kritizálta, de a legsúl yosabb érv az volt, hogy ez a törvény nem teszi átjárhatóvá a megyehatárokat, nem engedi, hogy a régiók a megyehatárokat átlépve alakuljanak, hogy a természetes vonzáskörzetek és a határok alkalmazkodjanak egymáshoz, és miután ez egy olyan súlyos kifogás, amit a törvénytervezetnek felrónak, ezért nem tudják megszavazni. Akkor persze kormánypárti oldalról elmondták jó néhányan, hogy van abban logika, amit Balsay úr elmond, érdemes megfontolni ezeket a szempontokat, de egy induló új intézményrendszernél azért valamilyen cövekeket mégis le kell verni, valamilyen kiindulópontok kell hogy legyenek. Akkor azt mondta az akkori kormány ezzel a döntésével - és erről volt már ma szó korábbi megszólalásoknál is , hogy szülessen meg így ez az intézményrendszer. Kell né hány év, amíg a tapasztalatokat megszerzi és amíg kialakulnak bizonyos tapasztalatok az intézményrendszer tekintetében, és azt követően lehet majd továbblépni, tovább gondolni, milyen struktúrában kellene,
