Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
8397 venni, hogy az önkormányzatiság, az adott államon belüli elismertsége, színvonala és hagyományai a meghatározóak a kamara választásánál. A másik differenciáló tényező pedig az adott jogrendszer történelmi sajátossága. Például az a ngolszász jogrendszer és követői általában "magánjogias" és önkéntes alapon fejlődtek ki. Náluk a köztestület fogalma is ismeretlen. Arról azonban, hogy hosszú perceken, órákon keresztül arról ment a vita, hogy miért jó - hadd mondjam el azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy nekünk alapvetően nem abból kell kiindulni, hogy Németországban vagy Angliában milyen kamarai modell van, hanem abból - azt nézzük meg , hogy a magyar vállalkozóknak mi a jó. Nézzük meg azt, hogy a m agyar vállalkozók valójában milyen kamarát akarnak. Ha ennél a kérdésnél leragadunk: számtalan lakossági fórumon vettem részt, számtalan levelet kaptam, de olyan vélemények irányomban - mint a MIÉP képviselője felé - nem hangzottak el, hogy a vállalkozók k övetelték volna tőlem azt, hogy a kamarai tagság maradjon meg, tehát hadd fizessenek tagdíjat. Ilyen véleményekkel tehát nem találkoztam. Szabadjon azt is elmondanom, hogy a törvénytervezethez benyújtott nagyszámú módosító indítvány azt jelenti, hogy a kép viselőket meglehetősen érdekli ez a törvény. Az azonban, hogy a koalíción belül is két vélemény, illetve koncepció van - és hadd utaljak az első vitaszakaszban tárgyalt 33. ajánlási pontra Babák képviselő úr részéről, illetve az ugyanebben a szakaszban Éke s képviselő úr által jegyzett 60. számú módosító javaslatra , melyek egymással szöges ellentétben vannak. Jóllehet tehát, hogy a mai politikai közgondolkodás szintjén két koncepció lehet jelen a kormányzati képviselők között is. Az egyik elképzelés egy an golszász modellt követne, ami alapján
