Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
8375 lehete nyúlni vagy hozzá kelle nyúlni úgy, hogy ne csak egy szűk réteg legyen a haszonélvezője, hanem az egész magyar vállalkozói társadalom élvezhesse ezt. Igen, hozzá kell nyúlni ehhez. Mert hozzáteszem, hogy jelen pillanatban ez a bizalomvesztés, ami a jelenlegi kamarák részéről megvan, olyan mértékű, hogy megítélésünk szerint köt elező kamarai tagság mellett ez fel nem oldható. Hozzáteszem, hogy nem a mai kamarai vezetéssel van nekünk gondunk, hisz ennek döntő többsége tehetséges, rátermett ember, azonban kétségtelen, hogy az élet olyan helyzetbe hozta őket, hogy a kötelező tagdíj befolyása, az egyéb pénzeknek a kötelezően kamarákhoz való bejövése miatt egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy a szolgáltatásokat a vállalkozók felé bővítsék, hogy a vállalkozók kegyeit keressék, hogy az egész magyar vállalkozói társadalmat prób álják kiszolgálni. Megmondom őszintén, én se, önök se lennénk hasonló helyzetben, amikor biztos pénzforrásaink vannak és biztos megélhetésünk, és ezért én úgy gondolom, hogy ez a mostani dolog egy pótcselekvés. Hangsúlyoztam, olyan nagy a bizalomvesztés, k épviselőtársaim, hogy kötelező formában ez nem oldható föl. Ezért igenis, önkéntessé kell tenni a kamarai tagságot valamennyi magyar vállalkozó számára, és igenis, az új kamaráknak és az új kamarai vezetésnek olyan politikát kell folytatni és olyan új kama rát kell fölépíteni, amelyik fokozatosan nyeri vissza a bizalmat. Hiszen pontosan ellenzéki képviselőtársam mondta el az általános vitában, hogy az úgynevezett angolszász modellben, amihez egyébként hozzáteszem, hogy ez a törvény nem az, a kamarai tagok lé tszáma jóformán semmivel nem kisebb, mint a német modellben lévő kötelező kamarai tagságnál, hiszen olyan nagyfokú már a bizalom mértéke, hogy ezek az emberek várják,
