Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSURKA ISTVÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
8340 Az ezredforduló különös mozdulatokra kell, vagy kellene hogy képesítse a kormányt és az eg ész társadalmat. Ennek lehetne egy nagy mozdulata a Szent Koronáról, bocsánat, fogalmazzunk pontosan, a magyar Szent Koronáról szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos minden cselekmény. Ha vállalná a harcot, vállalná a saját meggyőződése szerinti kem énységet, ellenállást, szembenállást mindazokkal, akik ezt nem akarják. Nekem éppen az a kritikám ezzel a javaslattal szemben, hogy gyenge, és mintegy elismeri a liberális hegemóniát amelyben élünk. Nem elég kihívó. Hiszen a Szent Koronáról nem lehet csak emléktárgyként és valamilyen ereklyeként beszélni, különösen nem a Szent Koronatan egyidejű megpendítésével. (9.40) A tény az, hogy a magyar Szent Korona a magyar államiság jelképe, ahogy abban az időben Magyarország volt (Dr. Gidai Erzsébet közbeszó l.) , ennek nem lehet más területi felfogás alapján léteznie. Leírtam, mert hosszú a felsorolás: a KárpátDunamedencében, amely számára a magyar Szent Korona készült és ahol elhelyeztetett, ma Szlovákia, Ukrajna egy kis része, Románia fele, Szerbia, Horvát ország és Szlovénia, Ausztria egy kis része és Magyarország foglal helyet (Dr. Gidai Erzsébet: Így van! - Taps a MIÉP soraiban.) , nyolc kis ország. De ehhez a területhez tartozik még mint középeurópai állam egy szintén hasonló koronával rendelkező ország, Csehország, és - tekintettel arra, hogy közös királyaink is voltak - Lengyelország is. A magyar Szent Korona anélkül, hogy ezekről a népekről is ne beszélnénk szeretettel és megértéssel, nem is említhető meg, ugyanis ezek a Szent Korona népei voltak, és h a ma beszélünk a Szent Koronáról, a magyar Szent Koronáról, akkor éppen ezeknek az összefogását kell megemlítenünk és
