Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője:

8312 Az egyik fontos ok az, hogy maga a szorosabban vett emlékező szöveg is alkalmatlan arra, hog

y egy ilyen törvény

alapja legyen, hiszen olyan területekre kalandozik, amelyek a

parlamentnek nem tartoznak a feladatkörébe; történelmi

értékelésekben, tudományos kérdésekben kíván állást foglalni.

Ráadásul a törvényjavaslat olyasmit is beleapplikál, bele

vesz a törvénybe, ami egyáltalán nem szükséges a méltó

megemlékezéshez, és nem szolgálja a parlamenti pártok,

szélesebben értelmezve a nemzet ezen ünnep alkalmából

kívánatos egységét. Ilyen természetesen a már többször

emlegetett Szent Koronatan. Valamely

ik előttem felszólaló, többségi álláspontot

képviselő képviselőtársam azt említette - talán a miniszter

asszony is, ha jól emlékszem , hogy ami a Szent Koronáról, a

Szent Koronatanról van a törvényben, az a múlttal kapcsolatos.

A törvény szövegében azonb

an tételesen - ahogy Hack Péter

képviselőtársam is idézte - az áll, hogy "a Szent Korona ma is a

magyar állam egységét testesíti meg". (8.40) Azt gondolom, ez nyelvtanilag és tartalmilag is

félreérthetetlen, és ez a kisebbségi vélemény a máról szól.

Vélemé

nyünk szerint az ilyenfajta megállapítás nincs

összhangban az alkotmánnyal, hiszen az alkotmány szerint a

magyar nemzet egységét a köztársasági elnök testesíti meg. Ez

nem történeti, hanem mára vonatkozó és bizony, jogi

következményekkel járó értékelés. A kulturális bizottság kisebbségi véleménye szerint van más

alkotmányosan vitatható része, mondhatni, alkotmányellenesnek

tűnő része az előterjesztésnek: ez a koronatanács. A

koronatanácsban nem személyük, hanem közjogi tisztségük

alapján kerülnek az emberek

, egyebek között a Magyar

Köztársaság elnöke, akinek feladat- és hatásköréről magasabb