Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
8244 vagy egy sálat hímezzenek ezek az emberek, mert akkor ők is egységesen munkát végeznének a segélyért. Ha tehát önök valóban úgy gondolják, hogy szükség van ezért a segélyért a folyamatos igénybevétel esetén dolgozni, akkor kérem, legyenek következetesek, és egy következő törvényjavaslatnál ezt terjesszék elő, hiszen akkor igazán normatív lesz majd ez az elké pzelésük. (Babák Mihály: Ez arrogancia!) Ez nem arrogancia, azt hiszem, csak egy konkrét javaslat arra nézve, hogyan lehetne normatívvá tenni ezt az eljárást, amit önök idevonatkozóan kitaláltak. Még azt szeretném elmondani az önök számára, hogy bizonyára feszültségre adhat az is okot, hogy a törvény nem mondja meg, hogy valakinek mennyit kell dolgozni. Egy településen én nagyon el tudom képzelni, hogy lesznek olyan emberek, akik személy szerint szimpatikusak vagy unszimpatikusak valakiknek a számára, és le sz olyan ember, akitől azt várják el, hogy a segély igénybevételéhez nem harminc napot kell neki dolgoznia, hanem egy percet sem, s lesz olyan ember, akinek pedig azt fogják mondani, hogy 200 napig folyamatosan dolgozni kell, és erre vonatkozóan bizony az önkormányzatnak majd nem lesz könnyű helyzete, amikor össze kell vetni ezeket a viszonyokat, és magyarázkodásra fog kényszerülni. Mert a ma hatályos rendszer konkrétan megmondja és mindenki számára egységessé teszi, hogy 180 napot kell dolgozni, és minden további nap valamilyen lehetőséget ad a számára. Az önök rendszere ezt abszolút nem mondja meg. Én ezért kérem képviselőtársaimat, ha nem is feltétlenül abban a formában, ahogy mi azt meghatároztuk, de gondolják át ezt a részt, s egy kicsit pontosítani kel lene ennek a harminc napnak az intézményét, illetve az egész időszaknak a lefolyását, hogy ott milyen tevékenység várható el a segély ellenében.
