Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
8212 lehetne azzal a számos emberrel végeztetni - mert akkor onnantól önnek igaza van. De addig, amíg arra nem tudnak választ adni, hogy azt a számtalan embert azzal a számtalan, utcán heverő munkával hogyan bízzák meg és miből fizetik, nem jó ez a megoldás. Ugyanis tudniuk kell - ezt bizonyára ön is tudja , hogy az a pénz, amit eddig segélyekre fizettek ki, meg amit a bérre ki kell fizetni, ennek költségei, munkaszervezése össze nem mérhető nagyságrendű; magyarán, tizedannyi embert tud bérből foglalkoztatásra vinni erre a számtalan, utcán heverő munkára, mint ahány embernek ezzel párhu zamosan megoldja a problémáját úgy, ha ad tisztes fizetést, és egyébként akinek nem bír munkát adni tisztes fizetésért, megpróbálja áthidalni a problémáját támogatással, segéllyel. Ez a különbség aközött, amit önök mondanak, meg ami a valóság. Köszönöm szé pen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella, az SZDSZ képviselője. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, nem akarom a két percet sem igénybe venni, de tekintve, hogy többször megszólítottak, reagálni szeretnék. É n a problémát ott látom, hogy máig meglehetősen kicsi a rés a segélyből szerezhető jövedelem és a munkajövedelem között. Az a megoldás, amit most kormánypárti oldalon kínálnak, ezen a problémán nem segít. Ha segély fejében akarnak dolgoztatni, akkor gyakor latilag arról beszélünk, hogy nem piaci viszonyoknak megfelelő munkabért akarnak adni annak, akit dolgoztatnak. Nekem személy szerint semmi kifogásom az ellen, hogy munkát szervezzenek az önkormányzatok; szervezzenek, amennyit tudnak, természetesen értelme s munkát.
