Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
7945 volna érteni, ha a kormányzatnak az egyetértés lett volna a szándéka. De nem ez volt. Ilyen, egyetértésre talán számot tartható kérdés lett volna az, hogy mondjuk, a külföldi államférfiaknak külön kitüntetést alapítson a kormány, hogy esetleg a néhányak számára nem elég felemelő kiskereszt kitüntetés nevét változtassák meg valamire. De nem ez volt a kormány szándéka, hanem egészen más. Nem bonyolítva a kérdést, én először a praktikus ügyekkel szeretnék foglalkozni. Az SZDSZ számára elfogadhatatlan a Corvinrendszer, mármint a Corvinkitüntetési rendszer bevezetése. Először nem ennek, úgymond, ideológiai áthallásairól, hanem egyszerű praktikus részéről beszélnék. Az a véleményünk, hogy a Corvinkitüntetés adományozási szempontjai egyszerűen nem különülnek el a Kossuth- és Széchenyidíjtól, vagyis - nagyon röviden megfogalmazva - teljese n felesleges ez a kitüntetési rendszer. A Corvinkitüntetés törvénybe iktatott szempontja, mármint az oszthatóság szempontja az, hogy a magyar tudomány és művészet, valamint az oktatás - ezt hangsúlyozni szeretném - fellendítése terén szerzett kiemelkedő é rdemekért adható ez a díj. Ezzel szemben a Kossuth- és Széchenyidíj - más elemeket most kihagyok - ugyancsak "a tudomány, a művészet, az oktatás kivételesen magas színvonalú, példa értékű elismerését jelenti". Van valami érdemi különbség a kettő között? T ud valaki olyan kiemelkedő érdemet ezeken a területeken, amelyről nem mondható el, hogy kivételesen magas színvonalú, vagy fordítva? Semmi különbség nincs a két szempontrendszer között! Egyetlenegy oka van a Corvinkitüntetési rendszer alapításának, az, ho gy a miniszterelnök a maga nevében is kíván osztogatni embereknek kitüntetést, hogy ne az államfő jelenítse meg a mai Magyarországon azt, amit úgy nevezünk, hogy a köztársaság egysége vagy a köztársaság népének az egysége.