Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ISÉPY TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
7932 tudományos munkának, az önálló kutatásnak és a szellemi, gazdasági eredményeknek a jutalmazásával a munkát akarja megtisztelni; azt a munkát, amely a demokráciák ban, a demokratikus társadalomban, a demokratikus államban az érdemek szinte egyetlen fokmérője lehet." Bálint Sándor hitt az eljövendő demokráciában, és a hiten túlmenően bízott a díj adományozásának a tárgyilagosságában is: "Meg vagyok arról győződve, ho gy a jutalmakat nem a pártkoalíció, hanem az egyetemes nemzeti koalíció szellemében fogják odaítélni." (11.20) A Kossuthdíjról szóló törvénycikk elfogadása után a Kossuthdíjról és a Széchenyidíjról szóló, 1990. évi XII. törvény megszületéséig az állami díjakról a magasztosnak kikiáltott szocialista elveket és elvárásokat tükröző öt törvényerejű rendelet, három kormányrendelet és nyolc kormányhatározat rendelkezett. Tehát érthető a kormány szándéka, hogy a rendszerváltoztatás 10. esztendejének végén egysé gesen kívánja szabályozni a kitüntetések rendjét. És folytassuk a vitát a legtöbb gondot kiváltó Corvinláncról és a Corvinkoszorúról szóló rendelkezésekkel! Tisztelt Országgyűlés! Talán azért mégsem írható a csapongó fantáziám perverzitásának a terhére, hogy a Corvinláncról és a Corvinkoszorúról nekem valahogy Mátyás király jut az eszembe, akinek az uralkodása alatt sugárzóan egybeforrott magyarság és európaiság, reneszánsz és humanizmus, megalakult a kancellária, Hess András vezetésével megkezdte működ ését az első magyar nyomda, megíródtak a csodálatos Corvinák, és nemcsak politikailag voltunk nagyhatalom, hanem kultúránk és szellemiségünk csillaga fényesen ragyogott Európa égboltján.
