Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABADOS TAMÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
7925 Úgy gondoltuk ezért, hogy az egyik fő probléma ezzel a törvénnyel az egyeztetés hiánya. A másik az, hogy bizonyos megosztottságra utaló politikai állásfoglalások is vannak ebben a törvényjavaslatban, főleg annak az indokol áshoz hasonló részében, s erre majd mindjárt kitérek. Konkrétan: a Kossuth- és Széchenyidíjra vonatkozólag ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt megfogalmazták azt, hogy rendben van, a kormány úgy gondolja, hogy az eddigi jelvény, koszorú helyett szobrot fognak adni a díjazottaknak, de Kádas Mihály kormánypárti képviselő úr mondta többek között azt, hogy "azt gondolom, a viselhetőség alapvető követelménye egy díjnak", tehát önmagában a szobor kevés. Ezt kormánypárti képviselőtársam mondta. Tehát szeretnén k, ha a Kossuth- és a Széchenyidíjban megmaradna a jelvény és a koszorú. A legnagyobb vita a Corvinlánc, Corvinkoszorú és Corvindíszjelvény körül folyt. Ezek újraalapítása szerintünk megosztja a magyar közvéleményt. Természetesen nem Corvin Mátyás neve osztja meg a közvéleményt, hanem az, hogy ki és mikor alapította. Úgy gondoljuk, hogy 1999 végén, néhány nappal 2000 előtt nem illik a harmadik köztársaság magyar miniszterelnökéhez ez a díj, annak arisztokratikus, rendies volta, zárt szám jellege - tehát hogy csak tizenketten kaphatták - miatt. Ez nem illik a demokratikus Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez. Az más dolog, hogy a magyar miniszterelnök vagy a köztársasági elnök alapítsae, de most arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök. Helyette azon ban felmerült Batthyány Lajos, mint első polgári miniszter, mint mártír miniszterelnök neve, aki alkalmas lenne egy miniszterelnök által alapított díj elnevezésére.
