Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZALAY ISTVÁN, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
7923 És végképp nem tudjuk elfogadni azt a megfogalmazást, amelyik azt mondja: "A Kossuth- és Széchenyidíjjal járó jelvények jelenlegi formájukban egy letűnt és történelmileg meghaladott korszak ízlésvilágát idézik." Ezzel kapcsolatban legyen szabad megemlíte ni, hogy a babérkoszorú az érdemek örök jelképe, az ókortól kezdve minden történelmi korszak használta és használjuk ma is, például a Magyar Köztársasági Érdemrendben. A díj és a kitüntetés szétválasztása egyébként szétválasztaná a díjasokat is; lennének a zok, akik viselhetnék a díjnak megfelelő, úgymond, letűnt jelvényt, és lennének azok, akik otthon őrizhetnék a díjat jelentő szobrot. Bizottságunk kisebbsége nem tekinti egyszerű korrekciónak a Corvinlánc, koszorú és díszjelvény újraalapítását sem. Külö nösen úgy nem, hogy azt nem az államfő, hanem a kormányfő alapítaná és adományozná. Történelmi múltját és várható fogadtatását tekintve ez a kitüntetéstípus sokkal inkább az Országgyűlés alapítási körébe tartozik, és alapításakor tisztázandó a kitüntetések hierarchiájába való illeszkedése, valamint a Kossuth- és Széchenyidíjakhoz való viszonya. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének lovagkeresztként való elnevezését az előbbi kicsinyítő jellegére hivatkozva kívánják. Felvetődik azonban, hogy a csa knem évtizedes elnevezés megváltoztatása hogyan érinti a kiskereszt jelenlegi tulajdonosait, és erre a törvényjavaslat nem ad megnyugtató választ. A négy említett konkrét cél közül csupán a szakmai elismerések bővítésére való célt nem é rte kritika bizottsági ülésünkön, a másik hármat viszont igen. Ezért nem tudtuk szavazatainkkal támogatni a törvényjavaslat általános vitára való bocsátását.
