Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
7804 a Fidesz vezette kormánytöbbség bevezette az úgynevezett háromhetenkénti ülésezést, és ezzel tette csonkává az Országgyűlés működését. Tudjuk jól és megtanultuk egy év alatt, hogy ennek a lé pésnek a funkciója az, hogy kevesebb azonnali kérdéssel fordulhassanak a képviselők a kormány tagjaihoz, köztük mindenekelőtt a miniszterelnökhöz, kevesebb napirend előtti felszólalásra legyen módjuk a pártok, a frakciók képviselőinek, meg hogy rendezetlen ebbé, kiszámíthatatlanabbá váljon legalábbis a lakosság számára az Országgyűlés működése, leszokjanak az emberek arról, hogy figyelemmel kísérjék a parlament működését. A célt, amit a kormánytöbbség akart, el is érte ezzel az új munkarenddel. De úgy tűnik, hogy nem állnak meg félúton, nem elégszenek meg ezzel, hanem a törvényjavaslatok tárgyalásában is olyan korlátozásokat vezetnek be többségük révén, többségük felhasználásával, amelyek az elmúlt kilenc év parlamenti működésében ismeretlenek voltak. Az egyi k ilyen újítás az, hogy a kormánytöbbség kiterjeszti az időkeretes tárgyalást. Az elmúlt hosszú időszakban az időkeretes tárgyalás lényegében véve a költségvetés tárgyalására és a politikai vitanapokra korlátozódott, most kiterjesztették ezt a társadalombi ztosítási költségvetésre, és kiterjesztik részletes vitákra, a költségvetés részletes vitájára, meg legfrissebben a kamarai törvény részletes vitájára is, holott a részletes vita funkciója, hogy a képviselők módosító javaslataikat indokolhassák, és egy szo rgalmas képviselő, egy szorgalmas képviselőcsoport bizony annyi módosító javaslatot nyújt be egyegy nagyszabású törvényhez, hogy az ilyen időkeret egyszerűen nem teszi lehetővé ezeknek a módosító javaslatoknak az indokolását. Egy másik újítása a Ház jelen legi vezetésének, a jelenlegi kormánytöbbségnek a hozzászólások időtartamának olyan
