Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
7684 szempontjából nem válik állammal szembeni kötelezettséggé. A beváltásra az lesz jogosult, aki programját időarányosan teljesíti, a fenti technikával átütemezett hitelekhez átlagosan 50 százalékos kamattámogatás párosulhat. Az eddigi viták sorá n a Pénzügyminisztérium azt az álláspontot is képviselte, és a kormány ezt fogadta el a módosító indítványok kapcsán, hogy markáns különbséget kell tenni az egyes hitelfélék között, hiszen a garanciavállalás konstrukciója, illetve mértéke jelentősen függ a ttól. Az elmúlt időszakban több javaslat is elhangzott a minisztérium részéről a hitelkonszolidációval kapcsolatban, így erről én itt most már nem kívánok szólni; csak pusztán annyit szeretnék még, hogy a hitelkonstrukció és a hiteltámogatás egy rendkívül sürgős intézkedése lesz a kormánynak, és ez a javaslat továbbra is csak a tőkepótló hitelekre vonatkozik, tekintettel arra, hogy az éven belüli hitelek fedezete az adott év terméke, terménye, illetve a beruházási hitelek esetében az eszközök és vagyontárgy ak. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A tőkepótló hitelek törlesztésében segítene az állam, és azt mondaná, hogy az egy év türelmi idő után két évvel úgynevezett hitelkonszolidációs támogatást nyújt majd a tárgyévi a grárköltségvetés kerete terhére, amelyet természetesen a pályázaton nyertes gazdálkodónak a tőkepótló hitel törlesztésére kell majd fordítani. A támogatás mértékét a vállalt garancia nagyságrendje, illetve ahol nincs garanciavállalás, a kibontakozási progr am, illetve objektív okok határozhatják meg. Ennek nagyságrendje megközelítőleg 4550 milliárd forint lenne, amely, két évet figyelembe véve, évente nem érné el a tárgyévi agrárfejezetek
