Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
7662 Centrális elhelyezkedése folytán átutazik rajta, aki az ország egyik végéből a másikba tart, és az is, aki a nemzetközi légi vagy vasúti közlekedést veszi igénybe. Turisták milliói látogatják, csodálják középületeit, fekvését, az ipar és a kereskedelem jelentős része koncentrálódik e helyre. Az oktatás, kultúra, egészségügy, tudomány szempontjából is az ország szíve. Az, hogy mennyi a főváros költségvetési főösszege és azt hogyan költik el, továbbá az is, hogy hogyan szabályozzák a munkát és hogyan ütemezik időben a fejlesztéseket, befolyásolja az országk épet, a polgárok komfortérzetét. A főváros kiemelt szerepe abban is megjelenik, hogy eltér az adóerőképessége a vidék zömétől, lakóinak magasabb a keresete. Az iparűzési adó egy főre vetítve a vidék átlagához képest 300 százalék, a megyei jogú városok ped ig a vidékéhez képest, az országos átlaghoz képest 162 százalékot tesznek ki. Nem szeretném fölsorolni az összes adatot, amely arról szól, hogy miben tér el a főváros a vidéktől, de hadd mondjam el azt, hogy amikor egy önkormányzat többet költ egy feladata ellátására, mint a normatív támogatások, tehát úgymond a saját adóbevételeiből, saját bevételeiből költ arra, akkor a kiadások érzékennyé válnak arra - igenigen érzékennyé , hogy mennyi az ellátottak száma. Itt van például a Budapesti Közlekedési Vállal at Rt., amelyik az agglomerációba és onnan is közlekedtet embereket, és itt van például a kollégiumi ellátás és így tovább, ahol nemcsak fővárosiak részesednek a főváros költségvetéséből. (15.20) Azért mondtam el mindezt, hogy megmutassam, 1999ben még kör ülbelül 30 százalékkal nagyobb volt az egy főre eső országgyűlési előirányzat a megyei jogú városokhoz képest a fővárosban, és most 2025 százalék közötti eltérés mutatkozik.
