Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SIMON MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SIMON MIKLÓS (FKGP):
7488 működtető szervezet megpróbálja a személyeket a lehető legérdekeltebbekké tenni, hogy minél jobb ellátást végezzenek. Az egészségügyi alapellátás a rendszerváltás óta állandó átalakulásban van. Ezeket reformoknak nevezzük. Véleményem szerint azonban reformról csak akkor lehe t szó, ha azalatt fejlődés történik. Az alapellátásban ilyen reform volt az 1992es esztendőben, amikor is lehetővé vált a szabad orvosválasztás, valamint végbemehetett a funkcionális privatizáció, amelyek az alapellátás teljes privatizációjának első lépés eit jelentették. Az egészségügyi alapellátásért felelős szervezetek a helyi önkormányzatok, amelyek egyrészről biztosítják az ellátás infrastrukturális feltételeit az állami normatív támogatásból, másrészt a közalkalmazotti státusban lévő alkalmazottakkal, vagy pedig megpróbálják vállalkozási formában működtetni az egészségbiztosítótól kapott forrásból az alapellátási rendszert. Mi a jelenlegi helyzet? Ezt röviden úgy jellemezhetjük, hogy az alapellátásban dolgozók, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a f ogorvosok és az egészségügyi szakdolgozók munkájukat a helyi önkormányzatoktól való különböző szintű anyagi és erkölcsi függésben végzik. A képviselőtestületek többségében laikusokból álló tagjaik döntötték el, és döntik el, hogy mikor milyen beruházásokr a van szükség az alapellátásban. Ez többször igen éles összeütközésbe torkollik a praxismunkájáért teljes erkölcsi felelősséggel tartozó orvosok és az igencsak szűkös forrásokkal rendelkező önkormányzatok, illetve az azokat képviselő polgármesterek között. Az elmúlt hónapokban több ilyen esettel is találkozhattunk, ahol kenyértörésre került sor a háziorvos és a polgármester között. Találkoztam többször is olyan véleménnyel, amikor a polgármester kijelentette, hogy a praxis vállalkozásban
