Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABÓ GYÖRGY (MSZP):
7439 parlament azt elfoga dja, és az döntő elemeiben kétharmados, tehát konszenzust tud kialakítani, az megváltoztatja a mi kötelességünket, mert ahhoz illeszthető további szabályokat kell alkotni kormányrendelet vagy miniszteri rendelet formájában. Azt kérem önöktől, hogy alapnak és kiindulási pontnak azt tekintsék, amit a kormány és a tárca beterjesztett. Mert erről szól, hogy keletkeztettünk egy jogot, lehet vitatni, de nem érinti az önkormányzatok gondoskodási kötelességét, nem érint semmi olyan törvényi felhatalmazással bíró jo got, ami eddig létezett. Így fogalmaznám meg a kérésemet. Ha a későbbi szakaszban, a részletes vita szakaszában lesz változtatás, nyilván nekünk is ahhoz kell illeszkedni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kösz önöm szépen, miniszter úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szabó György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. SZABÓ GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tulajdonképpen egyetértek azzal, amit Horváth Zsolt képvis elő úr mondott, hogy ha most nem tudunk mindenkinek adni valamit, ez nem zárja ki azt, hogy bizonyos csoportoknak ne adjunk valamit - utalván a háziorvosokra. De azért tegyük már föl azt a kérdést is magunknak: biztos, hogy ma a magyar egészségügyi rendsze ren belül a háziorvosok azok, akik a leghátrányosabb helyzetű dolgozók? Ha ezt a kérdést onnan közelítjük meg, hogy kin kellene elsősorban segíteni - mert tudjuk, hogy ezer sebből vérzik, és tudjuk, hogy milyen körülmények között dolgozunk , akkor miért n em gondolunk a védőnőkre, miért nem gondolunk az ápolónőkre,
