Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
7433 jogalkotásról szó ló törvény 15. §ának (1) bekezdése értelmében végrehajtási jogszabály alkotására felhatalmazás csak úgy adható, ha tartalmazza egyebek mellett a felhatalmazás kereteit is. Ebben a törvényjavaslatban ilyenek nem találhatók. Tisztelt Országgyűlés! A legnagy obb ellenállás az önkormányzatok részéről várható a törvény ilyen formában történő elfogadása után. Jogosan vetődik fel az ellátási kötelezettség, a rendelők és eszközök sorsa ugyanúgy, mint az érvényben lévő szerződések sorsa. Aggályosnak tartják, hogy eg y biankó törvényt fogad el a parlament, és legfeljebb sajtónyilatkozatokból tudhatják meg, milyen elképzelései vannak a tárcának a rendszer további átalakítását illetően. Természetesen az alapellátás orvosait is a feltételek bizonytalansága izgatja. Miért nincs a törvényben szó a rendelőkről, a finanszírozásról? Hogy jutnak a rendelők az orvosok tulajdonába? Hol van az ígért banki konstrukció? Lesze kamattámogatás? Miért hangsúlyozza az előterjesztő képviselője, hogy ez a törvény nem került pénzébe az álla mkasszának? Kérdés kérdés hátán. A javaslatban az szerepel, hogy egy évre kapják az érintettek a praxisjogot. Bármi, ami a témát illeti, ez azalatt az idő alatt kerül szabályozásra, tehát minden, ami ténylegesen változik, csak ezután változhat. Miért kelle tt akkor ezt a fragmentumot ilyen gyorsan beterjeszteni? Nem okozott volna ilyen ellenállást, ha a teljes szabályozást terjeszti be a kormány, elvégezve a megfelelő egyeztetéseket, mert nem ugyanazt jelenti egy kamarai munkacsoport, illetve annak egyes tag jainak egyetértése, mint a Magyar Orvosi Kamara testületi véleménye. Az önkormányzatok érdekképviseleteinek egyetértése is erősíthetné a törvényt, ha az előterjesztő figyelembe venné mindazt, ami a bizottsági ülésen a vezető kormánypárt
