Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
7428 Azt kérdezi, hogy mi történik , amikor váltás van: ott hagytam abba, hogy az önkormányzat bonthatja ezt a szerződést, ebben az esetben az orvos kolléga rendelkezik egy praxisjoggal, de vele az önkormányzat nem köt szerződést. A praxisát meghirdetheti, más praxisjoggal rendelkező orvoss al szerződést köthet, tehát semmiben nem sérül az önkormányzat joga. Az a probléma pedig, hogy egy háziorvos tevékenységével való elégedetlenség milyen formában juthat el oda, hogy a tevékenységét abbahagyja, nem a praxisjogtól függ. Azt hiszem, ezzel megv álaszoltam az ön kérdését. Keller képviselő úr jóval korábban tette fel a kérdést, hogyan lehet bevinni társaságba ezt a praxisjogot. A megközelítésre a válasz roppant egyszerű; ha egy háziorvos vállalkozásban kívánja üzemeltetni a rendelőjét, akkor több t ársasági forma közül választhat: lehet egyéni vállalkozó, nyithat betéti társaságot, kft.t, ad absurdum jogelméleti nonszenszként még részvénytársaságot is, de ez elég furcsának tűnne. Egy dologra viszont mindenképpen köteles lesz: személyesen gyakorolni a tevékenységet. Ezt azért tettük bele, hogy ne történhessen meg az, hogy egy jobb módú háziorvos felvásárol öthat praxisjogot, és utána egy kft.n belül bérben "rabszolgákat" alkalmaz, fiatal kollégákat, akik majd egészen kis bérért végzik ezt. Ez a szab ályozásból következik: csak személyesen gyakorolhatja és egy orvosnak csak egy praxisjoga lehet. Ez egyébként következik a törvényjavaslatból teljesen világosan. (Keller László: Hol van leírva ez?) Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönö m szépen. Csáky András képviselő úrnak adom meg ugyancsak kétperces időtartamban a szót. Képviselő úr! (13.30) DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) :
