Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
7331 A háziorvos a jövőben nemcsak azért lesz érdekelt a betegek megtartásában, mert ez a fejkvóta szerinti finanszírozás miatt fontos, hanem azért is, mert az éveken keresztül stabil, elégedett betegkör teremti meg a p raxis nem vagyoni értékét. A betegek szabad orvosválasztása ezzel nem sérül, sőt remélhetőleg egyre nagyobb szerephez jut abban, hogy az orvosok között tisztán minőségi verseny alakuljon ki, a verseny azonban nem jelentheti azt a versenyt, amelyet a gazdas ág más ágazataiban látunk. Továbbra sem számolhatjuk fel azt a felelősséget, amelyet az államnak kell vállalnia azért, hogy a lakosság egészségügyi ellátását megszervezze, és nem engedhetjük meg azt sem, hogy a verseny az egészségpolitikai célokkal ellenté tes eredményeket produkáljon. A Magyar Orvosi Kamara már évekkel ezelőtt sürgette, hogy az önálló orvosi tevékenység elterjedjen hazánkban és a szabad foglalkozású orvoslás kialakulhasson. Ennek szakmai kontrolljában nagy szerepet kap a Magyar Orvosi Kamar a mint a szakmai önigazgatás eszközeivel rendelkező köztestület, mely a működtetési joggal rendelkező orvosok munkájáért mintegy garanciát vállal, a háttérbe vonuló államigazgatási eszközök helyett. Az 1992 óta kialakult háziorvosi funkcionális privatizáci ó, mondhatni, előszobája az önálló orvosi tevékenységnek. Több évtized alkalmazotti lét után kellett a háziorvosoknak vállalkozóvá válni, megtanulni a szakma mellett az üzleti élet fortélyait és egyedül követni a finanszírozás alapvető átalakulását. Ezzel a háttérrel és ezzel az alappal joggal remélhetjük, hogy az új, önálló tevékenységre történő átállás nem jelent semmilyen megoldhatatlan gondot. A betegellátás érdeke is azt kívánja, hogy semmiképpen ne jelentsen - és valójában nem is jelent - ellátási pro blémát az új szervezeti forma kialakítása.