Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - A pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
7281 szerint a jelenleg hatályos törvény, mondhatom azt, több mint 90 százalékát; miért kell akkor egy új törvényt megfogalmazni? (8.50) Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azért, mert egy évvel ezelőtt, amikor az ÁPTF vezetői ellen a kormány támadást indított, akkor megfogadták, hogy egy új szervezetet kell létrehozni, és ez a politikai szándék mára beérett, nem is akárhogyan, egy új törvény megalkotásával. Ezen vélekedésünket támasztja alá az a tény is, hogy úgy nyújtotta be a kormány a javaslatát, hogy a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése elmaradt a kormány részéről, pedig szükség lett volna rá. Szükség lett volna arra, hogy bebizonyítsák, hogy a működési tapasztalatokból származtatható a törvényjavaslat. Úgy ítéljük meg, tisztelt miniszter úr, hogy a pénzügyi rendszer stabil, biztonságosan működik, köszönhetően a jelenleg működő fe lügyeleti intézményrendszernek is. Ezt támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank 1998as jelentése. Miről szól ez a jelentés? A '98as folyamatokat elemezve a Nemzeti Bank azt mondja, hogy a tőzsdén lebonyolított állampapírforgalom 3435 milliárd forint, 80 száz alékos bővülés '97hez képest. A külföldi befektetők érdeklődése dinamikusan nőtt. A BÉT a leglikvidebb tőkepiac KözépKeletEurópában. Folytatódott a befektetési alapok dinamikus növekedése, az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési állományának dinamikus növekedése is folytatódott '98ban, 57,4 milliárdról 103 milliárd forintra bővült. Ha megnézzük a Budapesti Értéktőzsde '98as jelentését, akkor szintén hasonló megállapításokat találunk ebben: jelentős forgalomemelkedés jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét '98ban. A '98as forgalom meghaladta a '97es forgalom kétszeresét, a likviditás is jelentősen nőtt az évben. A határidős piac látványosan fejlődött 1998ban. A BÉT '98 novemberében
