Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 30 (103. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
7050 beruházásokat; de ez mindegy, mert utána viszont az önkormányzatok egy része élt a jogszabályok adta lehetőségekkel, és társaságon keresztül bonyolította a beruházást, ezért tudta visszaigényelni az összeget. Ez egyébként az általános elvekkel szembe megy, de ettől még más jogszabályoknak egyébként megfelel. (17.50) A problémát minden évben tudta az Országgyűlés rendezni, éppen ezeken a vitákon, a zárszámadás kapcsán, gyakorlatilag nem adta meg a lehetőséget a felmentésre a v isszafizetési kötelezettség alól, legfeljebb lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy hosszabb idő alatt, esetleg részletekben fizessék vissza azt az összeget, amit jogtalanul vettek igénybe. Most ez lett volna az egyik követhető módszer, ez azonban ma már nem járható út, hiszen a három héttel ezelőtti szavazás következményeként egyes módosító indítványokat elfogadott az Országgyűlés, más módosító indítványokat meg nem fogadott el. Ettől kezdve hiába lehet elvben igaza Kósa Lajosnak, hogy az egyenlő e lbírálás elve azt is jelenthetné akár, hogy mindenki köteles visszafizetni, ezt nem lehet megtenni, tisztelt képviselőtársaim, hiszen az Országgyűlés a módosító indítványokról már döntött. Azért gondolom, hogy nem lehet ezt megtenni, mert amikor a LockheedFideszbotrányt vizsgáló bizottság ügyében mi azt mondtuk, hogy az elfogadott módosító indítványok ellentétesek a Házszabállyal, és ezért szavazzunk újra arról, hogy ezeket eltöröljük, és ezek után alakuljon meg a bizottság, akkor az ügyrendi bizottság - egyébként szokásos, magas színvonalú, magvas és bölcs - döntései egyikében azt mondta, hogy ilyen döntést nem lehet hozni, az Országgyűlés egyszer döntött, akkor az a döntés érvényes. Ha viszont ezt akkor a kormánytöbbség - intelmeink ellenére - elfogadta, akkor
