Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 30 (103. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
7047 nagyon felemás módon - nézzünk szembe a tényekkel , mert alkalmasint azzal járhat, hogy azok, akik komolyan vették a Számvevőszék iránymutatásában foglaltakat, és nem terjesztettek be az Áht.val és a vonatkozó BMPM közös végrehajtási utasításokkal ellentétes szellemű és tartalmú módosító javaslatokat, most teljesen rosszul járnának. Bár kétségtelen, hogy az alkotmányügyi bizottság álláspontja abból a szempontból elfog adható, hogy olyan koherenciazavarhelyreállítás nem képzelhető el, hogy kénytelenek lennének most a képviselők döntésükkel a három héttel ezelőtt elfogadott módosító indítványokat megszavazni. A helyzet nagyon sajátos, ebben az esetben azt gondolom, tanul ságos is az, hogy hogyan nem szabad ezt a kérdést kezelni. Azt kérném a tisztelt Háztól és a képviselőktől, hogy az általunk, többek által a vitában elmondott érvek hatására próbálják meg mérlegelni azt, hogy melyik az az ú t, amelyik a koherenciazavar feloldására módot ad. Megmondom őszintén, hogy szakmailag nem tudom elfogadni sem az 5. módosítást, sem pedig az alkotmányügyi bizottság módosítását, de egyébként meg tudom érteni a képviselőket ebben a helyzetben, hogy akár az 5öst, akár az alkotmányügyi bizottság módosítását fogadják el azért, hogy a normativitás valamilyen szinten helyreálljon. Ilyen dilemmát a következő költségvetés zárszámadásakor nem szabad előidézni, mert nem tudjuk orientálni a támogatást igénybe vevők magatartását, és ez teljesen nonszensz helyzetet teremthet akkor, amikor az államháztartási törvény végrehajtását kell a parlamentnek felügyelnie. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
