Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 8 (84. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
673 nem szállított szőlőről, és utólag nem lehet ellenőrizni, hogy a beszállítás megtörténte vagy sem. Mindebből látható, hogy az ellenőrzé snek a bor szállítása, tárolása és a forgalomba hozatala folyamán van értelme, ezért felesleges adminisztrációs teher volna az eredeti törvényjavaslat ide vonatkozó része a szőlőtermelők részére, különösen a csemegeszőlőt termelők részére, akik a borral ka pcsolatban egyáltalán nem érintettek. Mindezen indokok miatt adunk be képviselőtársaimmal módosító javaslatot, tehát hogy a szőlőtermelőkre ne vonatkozzon ez a törvénytervezet. Érdemes megemlíteni, hogy legalább tízszer annyi azon szőlőtermelők száma, akik csak szőlőként értékesítik a termést és nem készítenek bort, mint azoké, akik bort is készítenek. Ebből következik, hogy az új rendszer beállítása és fenntartásának költségei javaslatunk elfogadása esetén sokadrészükre csökkennének, el nem fogadása viszon t felesleges adminisztrációt jelent a termelőknek, pazarlást és értelmetlen pénzkidobást a költségvetésnek. Néhány szót szólnék az adó mértékéről. Mivel az európai uniós jogharmonizáció a törvényjavaslat másik alapvető indoka, utánanéztem, hogy a bort mily en adók terhelik a jelentősebb európai uniós bortermelő országokban. A jövedéki adó Franciaország kivételével mindenütt nullakulcsos, sőt több helyen még a pezsgő is az. A forgalmi adó átlagosan 1516 százalék körüli, ezzel szemben nálunk 25 százalék forga lmi adó terheli a bort. Ausztriában a 0 százalékos jövedéki adó és a 12 százalékos áfa mellett van ugyan 10 százalékos fogyasztási vagy italadó, de azt a termelő által közvetlenül értékesített bor esetében nem kell megfizetni. Németországban és Olaszország ban nincs sem jövedéki, sem fogyasztási adó a boron.
