Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 29 (102. szám) - Határozathozatal a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
6542 szükségtelen az a szűkítés, a melyet a javaslat tartalmaz, nevezetesen, hogy csak a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon vonható ebbe a körbe. A vagyonelkobzás, mint tudjuk, mellékbüntetés, és a hatályos jog szerint sem kell a vagyonelkobzás keretében elvonandó vagyonnak bűncselekm ényből származnia. A büntetőeljárás céljával és jellegével sem fér össze az a fajta eredetvizsgálat, amelynek a javaslat szerint az elvonható vagyont alá kell vetni. A bűncselekményből származó vagyon elvonását a kártérítés és az elkobzás intézménye szolgá lja, tehát megítélésem szerint szükségtelen a vagyonelkobzás alkalmazása kapcsán a bűncselekményből származás feltételének előírása, fennállása. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportjának álláspontja szerint a szervezett alvilág elleni harcban a mo st tárgyalt jogintézmény rendkívüli jelentőséggel bírhat, és ez találkozik a polgárok és a társadalom igazságérzetével. Rendkívül értékes eleme a javaslatnak a köztartozások megfizetése mint büntethetőséget megszüntető ok kiterjesztése. A hatályos jog szűk körben lehetőséget biztosított arra, hogy a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséget megsértők büntetlenséget élvezzenek akkor, ha a vádirat benyújtásáig a tartozás kiegyenlítésre kerül. A javaslat az adó- és t ársadalombiztosítási csalás elkövetői számára is biztosítja a büntetlenséget, ha az elkövető az elsőfokú bírósági eljárás befejezéséig a tartozását megfizeti. Ez a kedvezmény azonban sajnos csak azokra terjed ki, akiknél az elkövetési érték a 200 ezer fori ntot nem éri el. Személyes véleményem szerint ezt a kedvezményt biztosítani lehetne a nagyobb érték felső határáig, hiszen meggyőződésem szerint a fizetési készség sokkal erőteljesebben nyilvánulna meg
