Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):

6257 eredményezheti, hogy a jövőben nehézzé válhat az államtitok és

a szolgálati titok fogalmának szétválasztása, hiszen mindkettő a

zavartalan működéshez fűződő érdeket védi. Negyedszer: a

javasolt módosítás elfogadása azt eredm

ényezheti, hogy a

kormány 1. tevékenységével kapcsolatban mindent titkosít; 2.

avagy mindent nyilvánosságra hoz; 3. vagy néhány fontos adatot

minősít titokká. Ez a gumiszabály tehát lényegében a kormányra, illetve a

minősítőre bízza az államtitokká nyilván

ítást, amelyet ő belátása

szerint tehet meg a jegyzőkönyv, az emlékeztető és az

összefoglaló esetén. Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos

felvetése teljesen jogos, mert a módosítás aránytalanul

korlátozhatja a kormányzati munka nyilvánosságát. A mellék

let 13. pontjával kapcsolatban a következőket

tartom fontosnak kiemelni: A hatályos szabályozás szűkebben határozza meg a

titokkört. A testületi ülések előkészítő anyagait, illetőleg a belső

használatú adatokat minősíti államtitokká, míg a működés

körében

csak azokat, amelyek az államtitokköri jegyzékben

szerepelnek. A módosítás ezzel szemben minden, a testületek

működésével összefüggő adatot bevon a titokkörbe, így

gyakorlatilag ugyancsak minden, a testületek működésével

összefüggő információt elzárhat a n

yilvánosság elől. Természetesen, mint már utaltam rá, el kell ismerni a

mindenkori kormányok igényét a munkájukkal összefüggő

bizonyos adatok, dokumentumok titkosítására. A szabályozást

azonban úgy kell megalkotni, hogy az ne ütközzék az Európa

Tanács 1982es, az információszabadságról szóló

nyilatkozatával, amely szerint a nyílt információs politika

folytatása a közhatalmi szférában azért fontos, hogy a polgárok

jobban megértsék a politikát, és képesek legyenek az ilyen