Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
6231 Csak megemlíteném, hogy ezen dokumentumok nyilvánosságra kerülése teljesen átrajzolhatja egyegy korszak képét. Például, hogy ne mai érzékeny érdekeket sértsek, ezért a dualizmus korának egy konkrét tényére utalnék: a kiegyezés időpontjában, 1867ben volt egy olyan minisztertanácsi ülés, amelyen az uralkodó úgynevezett előszentesítési jogát szabályozta a 64/1867es miniszterelnöki határozat. (8.50) Ez előírta, hogy a kormány csak olyan törvényjavaslatot terjeszthet a tisztelt Ház elé, amelyre az uralkodó e lőzetesen rábólintott, amelynek a beterjesztésével az uralkodó, illetőleg annak képviselője egyetértett. Ennek alapján lehet értelmezni számos közigazgatási törvényt is, amely a dualizmusban született, például a törvényhatósági törvényt vagy például a közs égekről szóló törvényt. Ez a határozat nem volt nyilvános, ennek következtében a következményeivel nem számolhattak. Miért mondom el mindezt? Azért, mert az Orbánkormány azzal érvel: a kormány tevékenysége átlátható a nyilatkozataiból, a tetteiből, a közl eményekből, a sajtóértekezletekből. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki a politika történetét akár csak az elmúlt 150 évben kísérte is figyelemmel, vagy akár hosszabb időtávlatokban is rátekintett erre a tevékenységre, tudhat arról, hogy minden kormányzat tevék enységének számos titkos, a köz előtt teljesen ismeretlen eleme van, függetlenül attól, hogy az egypárti, többpárti vagy más rendszerben működike, az államformája köztársaságie vagy monarchikus és így tovább. Ennek következtében arra kérem tisztelt kormá nypárti képviselőtársaimat és a kormány jelen lévő képviselőjét, Kontrát Károly belügyminisztériumi politikai államtitkár urat, hogy a jövő kutatóit ne fossza meg attól a lehetőségtől, hogy az
