Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:

567 Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, utasítsa el azt az

állásfoglalást, amelyet az ügyrendi bizottság ebben a

tárgykörb

en elfogadott. Köszönöm.

(Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Salamon László

bizottsági elnök úrnak, ötperces időkeretben.

(Francz Rezső:

Halljuk!) DR. SALAMON LÁSZLÓ

, az ügyrendi bizottság elnö

ke

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az

elhangzott vitában az ellenzéki érveket lényegében abban

tudnám összefoglalni, hogy Tóth András egyik mondatát

idézem. Az úgy szólt, hogy "Az ügyrendi bizottság

állásfoglalása felülírja az alkotm

ányt." Ezzel kell itt most, úgy

gondolom, vitába szállnom, mert ez a...

(Közbeszólások az

MSZP soraiból: Nem kell!) Nem kell, mondják képviselőtársaim - de fogok! (Francz Rezső: Tőled elvárjuk!) Ezzel kell vitába

szállnom, mert lényegében ez a mondat fogla

lta össze az

ellenzéki érvek fő irányát. (19.10) Kérem szépen, valamiről elfeledkeznek, igen tisztelt

képviselőtársaim! Nevezetesen az Alkotmánybíróság döntéséről,

amely alkotmánybírósági határozat indoklásában az

Alkotmánybíróság foglalkozik a rendes és a rendkívüli ülésszak

viszonyával. Megállapítja ugyan, hogy lehetséges rendes

ülésszak alatt rendkívüli ülést kezdeményezni, azonban az

Alkotmánybíróság határozata világosan utal arra, hogy ezzel az

eszközzel hogyan és miképpen nem lehet élni. Ha tehát önök azt mondják, hogy az alkotmány említett

rendelkezését valaki felülírta, akkor ezt az Alkotmánybíróság

írta felül, de nem erről van szó, hanem valóban arról, hogy az