Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
561 Önök egyébként az obstrukció fogalmát sem használják pontosan, mert amikor a parlament nem ülésezik, hogyan lehe t szó obstrukcióról! Amikor két hét szünet van, hogyan lehetséges megakadályozni a parlament normális menetét?! Látni kell - és ezt az önök padsoraiban ülő egyik kiváló politológus meg is írta egy cikkében "Augsburg felé" címmel , hogy itt arról van szó, hogy egyértelműen hatalmi erővel az ellenzék megszólalási lehetőségeit kívánják korlátozni. Ám néhány alkotmányjogi érvet az eddig elhangzottakon túl mégis célszerűnek tartanék felvetni. Egyfelől, ha nyelvtani logikával közelítem meg a kérdést, a "kell" sz ó kizár bármiféle egyéb indokot, amelyet itt felsoroltak, legyen szó bármiféle megfontolandó egyéb összefüggésről, tényezőről. Ha pedig megnézzük azt, hogy miért került ez a szabály az alkotmányba, akkor a törvényhozó akarata is egyértelműen megállapítható , és ez esetben a törvényhozó akaratának a megállapítása nem igényel spekulatív gondolatokat, hiszen az Ellenzéki Kerekasztalon, majd a Nemzeti Kerekasztalon kiformálódott szövegről van szó. Bárki számára elérhetőek ma már azok a szövegek, amelyek tartalma zzák az ellenzék szándékait ezen kérdésekben. Teljesen egyértelmű volt az alkotmány szövegének megfogalmazásakor - elsősorban a 22. § (5) bekezdése az elnapolással kapcsolatosan, de e körbe tartozik a 22. § (3) bekezdése is a rendkívüli üléssel kapcsolatos an , hogy az akkori vélelmezett parlamenti kisebbséget kívánta védeni egy feltételezett MSZMPs győzelem esetén, ezért van szó egyötödről. El kell olvasni a jegyzőkönyveket! Itt többen részt vettek a tanácskozáson, vissza tudnak emlékezni; akkor még nem b íztak olyan erősen önmagukban a fideszesek sem, mint napjainkban, abból indultak ki, hogy esetleg kisebbségbe kerülnek. Érdemes lenne akár Kövér László, akár Orbán Viktor, akár a tudományos
