Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 10 (99. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
5371 Amiből viszont nem engedhetünk - és erről szólnak a benyújtott módosító javaslat aink , az a be nem hajtott köztartások mintegy 800 milliárdos tömege, pontosabban annak ésszerű határok között történő számításba vétele a növelt összegű kiadásainkat megalapozó forrás oldalon. Nem fogadható el sem pénzügyi, sem morális okok miatt, hogy a z államot jogerősen megillető százmilliárdokról reklamálásunk és ismételt reklamálásunk ellenére sem kapunk érdemi elszámolást. A költségvetési törvényjavaslat előterjesztője ezt a tételt ugyanis nem részletezi sem a számszaki, sem a szöveges részben, a sz óvá tett hátralékok ügyét a legnagyobb homály fedi. Ezen a ponton az Állami Számvevőszék vizsgálata is, ha úgy tetszik, elakadt, vagy legalábbis a következő tények megállapításáig jutott. A költségvetéshez benyújtott véleményében azt olvashatjuk, hogy a pr ognózis az áfa tekintetében számszerűsítve nem tartalmaz az adóhatósági munka javulásából származó többletbevételt - a legnagyobb adótételről van szó! A fogyasztási és jövedéki adók tekintetében külön tényezőként nem számol adóbeszedési eredményjavulással. Az szja tekintetében a jövő évi előirányzat 14 milliárd forint adóbeszedési eredményjavulásból származó többletvétellel ugyan számol, ellenben az állami adóhatóság fellépése és a törvények szigorításának hatásaként várható adózási fegyelem javulásával az előirányzat meghatározásánál nem számoltak. Tehát összességében: meghatározó pilléreket jelentő központi adók tekintetében a kintlévőségek beszedéséből keletkező lehetséges és szükséges többletforrás nem jelenik meg a költségvetési törvényjavaslat sem szöv eges, sem számszaki részében. Úgy vélem, hogy a Számvevőszék véleményéből az előbbiekben kiemeltek az álláspontunkat teljes mértékben
