Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 9 (98. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSURKA ISTVÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
5070 kamarákat és közfeladatokat is adtak nekik - amiket persze nem tudtak ellátni. (12.10) Ar ról van szó, hogy most meg akarják védeni az állam túlhatalmától a társadalmat, a gazdálkodókat, a kisiparosokat s a többi, hogy az állam vissza akarja venni a jogosítványokat, ő akar basáskodni és rendet teremteni a gazdasági életben - ismét csapdahelyzet . Ilyen állam pillanatnyilag nincs! Ha visszaveszi, ha nem, nem tud rendet teremteni - talán nem is akar , és teljesen felesleges azon vitatkozni, hogy a kamaráknál legyeneke ezek a jogosítványok vagy az államnál, mert az államtól csak akkor kellene féln i, ha állam volna, ha rendet tartana, ha valami túlhatalomra törekedne. De hogy még ezt az icikepicike kis hatalmat is el akarják venni... - illetve el is vették, szétosztották, szétparcellázták! És mi lett az eredménye? Az emberek lázadnak azért, hogy 30 00 forint évi tagdíjat kell fizetni érte! Hát milyen vállalkozás az, tessék mondani, amelyik évi 3000 forintos tagdíjfizetési kötelezettség miatt lázadozik? (Tóth Károly: Tessék megkérdezni Csabát!) Tudom én, hogy ez sok pénz lehet annak, akinek nincs! De akkor az vállalkozó? Akkor hol élünk?! Akkor pont abban van a hiba, hogy van kamara vagy nincs kamara, hogy van állam vagy nincs állam? Vagy pedig arról van szó, hogy olyan vállalkozók vannak a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben - nyugdíjas vál lalkozók, hölgyeim és uraim, nyugdíjasok! , akiknek ez sok. De akkor ezek mégsem vállalkozók! Ebből egy cipőt nem lehet ma már venni! Ha valakinek normális gazdasági körülmények között van olyan vállalkozása, amelyből meg tud élni, az szégyelli sokallni e zt a tagdíjat! Nem itt van a hiba! Az egész rendszerben van a hiba!
